Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Perendy László: A testi lét értéke Tatianosz antropológiájában
PERENDY LÁSZLÓ A testi lét értéke Tatianosz antropológiájában pedig Istennek van alávetve. Szerepe a teremtett világban kettős: a Logosz által hozta lét- re Isten az anyagot, majd ugyancsak a Logosz által formálta meg. Steuer úgy látja, a Lo- ^os^nak tulajdonított szerep világosan megmutatja, hogy Tatianosz milyen nagy mérték- ben állt a görög filozófia befolyása alatt. Egyszerűen szüksége van a Logosz fogalmára, hogy tagadhasson bármiféle közvetlen kapcsolatot Isten és az anyag között, amit Steuer szerint a rossz forrásának tart. Steuer ironikusan megjegyzi, hogy Tatianosz annak a gö- rög eszmerendszernek a hatása alatt maradt, amelynek elvetésére vállalkozott. Az a tö- rekvése pedig, hogy ״megvédje” Istent a tisztátalannak tekintett anyaggal való bármiféle érintkezéstől, ellentmondást teremt saját rendszerében.9 Bernhard Ponschab előítéletek nélkül ismerteti Tatianosz tanítását a teremtés folya- matárói, és nem akarja mindenáron heterodoxnak feltüntetni Tatianosz tanítását.10 Ki- mutatja, hogy a Logosz a világ teremtésének első princípiuma, amely először δύναμίς λογική, majd λόγος προελθών. Istennek a kimondott szava hatására jelenik meg az anyag, majd nyer formát. Tehát nem a második isteni személyről van szó Tatianosznál. Pon- schab szerint Tatianosznak ez a megfogalmazása arra vall, hogy a sztoicizmus hatása alatt állt, bár Platón hatása is fontos, noha nem közvetlenül. Ponschab szerint Tatianosznak nagyon kevés önálló mondanivalója van az anyagról. A sztoikusok és az gnosztikusok el- len ragaszkodik az anyag megformálásáról szóló keresztény tanításhoz. Ponschab úgy lát- ja, hogy az anyagot mint olyat az apologéta ontológiai szempontból jónak tartja.11 Richard Cornelius Kukula részletesen elemzi a kozmológiai szempontból kulcs- fontosságú 12. fejezetet, amely a teremtett világ fennmaradását, egységét és működését biztosító πνεΰμα-ról szól. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kifejezés többjelentésű, ezért figyelni kell a szövegkörnyezetet Tatianosz mondanivalójának pontos megértése érdé- kében. Kukula azt is megvizsgálja, hogy Markion hatással lehetett-e Tatianoszra.12 13 Aimé Puech teijedelmes és alapos művet írt a Figyelmeztető beszédről n Tatianosz tanrendszeréről szóló fejezetében arra az érdekes tényre hívja fel a figyelmet, hogy az apó- logéta Istent nem csak az anyagtól, hanem az anyagban levő immanens erőtől is megkü- lönbözteti, amelynek szintén Isten a teremtője. Az 5. fejezetben szereplő άρχή kifejezés jelentését kutatva Puech megvizsgálja a János-evangélium hatását. Tatianosz Logosz-tanára szerinte Jusztinosz szóbeli tanítása vagy a Dialógus a zsidó Tryphonnal volt hatással, és a különbségek csak terminológiaiak. Puech szerint egyértelmű, hogy az anyagot nem tart- ja öröktől létezőnek, noha alkalmaz platonikus fogalmakat, bár ezek nem dominálnak.14 Inkább az eklektikusság jellemző rá, ami még nehezebbé teszi a mű keletkezési időpont- jának megállapítását.15 A kétfajta lélek kérdése a 4. után a 12. fejezetben kerül elő ismét. Ez a sztoikus eredetű fogalom lehetővé teszi núnd az emben természet, mind pedig az anyagvilág összetevőinek elemzését. Az anyagnak a ψυχή, vagyis a πνεύμα υλικόν ad életet. Ez az alacsonyabb rendű lélek tartja össze, egyesíti az anyagvilág részeit. Az uni- verzum szervezettsége ontológiai értelemben jó. A rossz forrása a démonok és az embe- rek helytelen döntéseiben keresendő. Puech azonban úgy véli, hogy számos ellentmon- dás található Tatianosz gondolatvilágában, amelyek nemcsak a szóbeli megfogalmazás 9 Uo. 23-25. 10 Ponschab, B., Tatians Rede an die Griechen, Metten 1894/95, 20—21. 11 Uo. 39-43. 12Kukula, R. C., Tatians sogenannte Apologie. Exegetisch-chronologische Studie, Leipzig 1900, 24-30. 13 PUECH, A., Recherches sur le Discours auxgrecs de Tatien, Paris 1903. 14 Uo. 54-58. Uo. 61-62. 31A 20־ 165
