Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Papp Miklós: A kompromisszum - Megközelítések a katolikus, a protestáns és a keleti teológia oldaláról
PAPP MIKLÓS A kompromisszum - Megközelítések a katolikus, a protestáns és a keleti teológia oldaláról fonznak köszönhetően a mértékadó mérlegelési szisztéma a probabilizmus lett: nem lehet mindig megkövetelni az abszolút biztosságot, követhetjük a valószínűbbet. A komplexi- tás redukálását akarta a túlbuijánzó törvényekkel szemben, egy véget nem érő reflexió bénaságának véget kellett vetni. 2. Reflex princípiumok A reflex princípiumok okossági szabályok, melyek azt mutatják, hol van a kisebb kár, hol van az erősebb jog, a valószínűség melyik oldalon áll. Pl. kétes esetben a vádlottat megilleti az ártatlanság vélelme, kétes esetben a jelen kötelességeket meg kell tartani a biztos ítéletig stb. Minden reflex princípiumban látjuk: a stabilitásra törekszenek a vak improvizálással szemben, s kerülni akaiják a vég nélküli vádaskodást, bizonytalanságot. 3. Kazuisztika A kazuisztika az erkölcsi belátás laboratóriuma, gyakorlóterepe: különböző morális eseteket (casus) vesznek elő, s annak körüljárásával keresik a megoldást. Fejleszti az erkölcsi ítélő- képességet, a lelkiismeret látását, az erkölcsi ész tanácsadó szerepét. Az erkölcsi cselekvés ugyanis tanulható: ezek a kázusok olyanok, mint a szemléltető példák, segítenek alkal- mazni az elveket. Az élet sűrűségét összevetik az erkölcsi princípiumokkal. Valójában 111- dat vernek az absztrakt normák és az élet súlyossága között. Az alkalmazás tudományán túl a kazuisztika azt is megmutatja: ésszerűen mi várható el, lehetetlent ugyanis Isten sem vár el. De olykor üdvös nyugtalanságot, noszogatást is rejt: vajon valóban megtettem mindent?24 4. Ordo caritatis A szeretet parancsa általánosan igaz, de nem szabad feledm a történelmi határainkat. A sze- retet ne legyen rajongó, hanem vegye komolyan a történelmi beágyazottságát. Az erköl- esi felelősség gyakorlása bezárt a tér-idő határaiba. Az ordo caritatis (szeretet rendje) elve azt keresi, hogy a szubjektivizmus vagy az önkényes improvizáció helyett hogyan uraljuk a kötelessé- gek ütközését. így a szeretetkapcsolatokban is van sorrendiség: minél szorosabb egy szeretet- kapcsolat, annál inkább felelősek vagyunk érte. A saját gyermekem neveléséért inkább vagyok felelős, mint a villamoson látott gyermekekért. A javak tekintetében a javak hierarchiájáról beszélünk. Nem minden egyformán fontos. A javakat is sürgősségük és rangjuk szerint sorrendbe kell állítani: meg kell állnunk elsősegélyt nyújtani, még ha sietünk is, mert a másik élete és halálveszélye sürgetőbb, mint a mi pontos megérkezésünk. A rászorultság elve nagyon fontos, ha behatároltak a lehetőségeink: kívánatos az osztályozás, hogy ki mennyire rászorult, milyen sürgős neki segíteni. A hosszú távú hatást mérlegelve emléke- zetben kell tartani: a jobb jövő a jobb jelenben készül elő. Vezérelv az is, hogy általában a jó felépítése előtt a kárt be kell határolni. Mindenkori alapszabály, hogy a nagyobb java- kát nem szabad olcsón feláldozni kisebb javakért. A cselekvés felelőssége is megosztott: aki- nek nagyobb beosztása, hatalma, lehetősége van, az inkább köteles cselekedni. 24 Demmer, K., Erwägungen über Segen der Kasuistik, in Gregorianum 63 (1982), 133 140. TEOLÓGIA 2014/3-4 155
