Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: XXIII. János pápa és az életszentség bizonyítéka
KRÁNITZ MIHÁLY XXIII. János pápa és az életszentség bizonyítéka 1906-ban a helyi szemináriumban lett az egyháztörténelem és a patrológia tanára. 1910-től az alapvető hittan (theologia fundamentális) tanítását is rábízták. Ezzel egy időben az Egyházmegyei Elet {La Vita Diocesana) című folyóirat igazgatója és a Katolikus Nők Szövetségének a támogatója lett. Ebben az időszakban indította el Borromeo Szent Ká- roly (1538-1584) milánói bíboros bergamói apostoli vizitációinak a kiadását, mely égé- szén pápává választásáig (1958) tartott. 1914-ben Giacomo Radim Tedeschi halálával lezárult lelkipásztori tapasztalatszer- zése, ám a modernizmus vádját is el kellett tűrnie. Az első világháború kirobbanásakor tábori lelkészként szolgált őrmesteri fokozatban a bergamói kórházban gondozott sebe- sültek lelki támogatásában. 1918 júliusában vállalta a tüdőbetegségben szenvedők ellátá- sát is. A háborús éveket követően indult Bergamóban a tanulmányi ház és ugyanekkor lelki vezetői feladatokat is ellátott a szemináriumban. 1920 decemberében XV. Benedek (1914-1922) pápa az olaszországi hitterjesztés művének (Propaganda fide) élére állította. Ezt elfogadva készült arra, hogy más missziós szervezetekkel is új kapcsolatokat építsen ki. Rómában ismerhette meg Paolo Manna (1872-1952) atyát, a Világmissziók Pápai Intézetének (PIME) általános elöljáróját, és még inkább lelkesedett a távoli missziókért. Hosszú utakra vállalkozott, hogy a Szent- szék tervét megvalósítsa: Rómába hozni a missziókat támogató különböző intézménye- két. Olyan szándékkal kereste fel az olasz egyházmegyéket, hogy adományokat gyűjtsön és tájékoztatást adjon az általa végzett munkáról. Közben, 1924-ben meghívták a pápai Laterám Egyetem egyházatyákkal foglalkozó tanszék vezetőjévé. A fiatal Roncalli 1914-ben, Radini-Tedeschi püspök halála után 3. DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG ÉS APOSTOLI ELSZÁNTSÁG Váratlan fordulat állt be életébe, amikor 1925. március 19-én XI. Piusz pápa (1922- 1939) püspökké szentelte, és apostoli vizitátornak nevezte ki a társadalmilag és vallásilag is nehéz helyzetben lévő Bulgáriába. Mintegy tízéves tevékenysége során kiépítette az apostoli delegáció kereteit, melynek első képviselője lett 1931-ben. Személyes képessé- geivel újraszervezte a katolikus egyházat, és baráti kapcsolatokat ápolt a kormánnyal és a bolgár királyi házzal is (1931-ben közreműködött Borisz cár és Savoyai Johanna olasz ki- rályi hercegnő ortodox házasságkötésében Assisiben). Lefektette a bolgár ortodox egy13 Roncalli diplomáciai szolgálata során 1928-ban Borisz cárral felkereste Bulgáriában a földrengés sújtotta területet
