Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Gájer László: A házasság fogalmának formálódása az egyház tanításában 1880-tól 1968-ig
A házasság fogalmának formálódása az egyház tanításában 1880-tól 1968-ig GÁJER LÁSZLÓ minden házastársi együttlétnek nyitottnak kell lennie a gyermeknemzésre, a CC mégha- ladottnak vélt szemléletére emlékeztet, amely a gyermeknemzés kötelességét a házasság elsődleges javának tartotta.90 Ez a követelmény (aránytalanul) nagy terheket tett a kérész- tény házaspárok vállára. VI. Pál az egyházi tanításban a folytonosságot tartotta szem előtt, követve elődei: XI. Piusz és XII. Plusz útját. De legyen bármilyen fontos is az egyházi tanításban a folytonosság követelménye, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy van-e akkora értéke a biológiai törvények természeti törvénnyel való azonosításának és azok abszolút szakralizálásának, hogy ezekhez az alapvetésekhez az egyházi tanításnak feltét- lenül ragaszkodnia kelljen? A HV az értékek hierarchiájában talán túl nagy jelentőséget tulajdonított a biológiai törvényszerűségeknek.91 Mi van azokkal, akiknek a ciklusa ren- detlen és esetleg nem tudják pontosan kihasználni a terméketlen időszakok adta lehető- ségeket? Vagy mi van azokkal, akik tudatlanok, nincs lehetőségük vagy képtelenek meg- tanulni a természetes módszereket? Azok számára marad az aszkézis, az önmegtartóztatás. Az időszakos önmegtartóztatást a házasságon belül már Szent Pál is javasolta (lKor 7,5), de óvott attól, hogy az — a bűn veszélye miatt — túl sokáig tartson.92 Az állandó aszkézis követelménye ugyanis könnyen megroppanthatja a házasság integritását. Ezekkel a meg- jegyzésekkel szerettem volna kifejezni, hogy bár a HV tanítása következetes, annak gya- korlati értékelése kérdéseket vet fel a körlevél tanításával kapcsolatban. 90 Vö. Häring, The Encyclical Crisis, 591. 91 Vö. Häring, The Encyclical Crisis, 592. 92 Vö. Häring, The Encyclical Crisis, 594. TEOLÓGIA 2014/3-4 122
