Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Gájer László: A házasság fogalmának formálódása az egyház tanításában 1880-tól 1968-ig
GÁJER LÁSZLÓ A házasság fogalmának formálódása az egyház tanításában 1880-tól 1968-ig által vezetett előkészítő teológiai bizottság állította össze. A schema érvelt a házasság ob- jektív rendje mellett, és az azzal kapcsolatos tévedések között említette azokat a nézete- két, amelyek felforgatnák az elsődleges és másodlagos javak rendjét, azt állítva, hogy a házassági szerelem a házasság elsődleges java.’2 A tervezet továbbra is hangsúlyozta, hogy a házasságnak vannak elsődleges (a gyermekek nemzése és nevelése) és másodlagos céljai. Az Előkészítő Bizottságban először Alfrink bíboros fogalmazott meg ezzel kapcsolatban ellenvéleményt, akinek nézeteit követték Döpfner, és Suenens bíborosok is. Szerintük a házassági szeretet a házasság lényegéhez tartozik, és nem csak következménye annak, hiszen a házasság több jogi szerződésnél. Az objektív rendben a házasság elsődleges java ugyanis éppen a házassági szeretet, amelyből következik az utódok nemzése és neveié- se.52 53 Míg az Ottaviani által támogatott tervezet a házasság leírására a szerződés (contractus) jogi kifejezést használta, addig Alfrink - biblikusként — a szövetség (foedus) kifejezés be- vezetését javasolta, amely alkalmas arra, hogy a házasság interperszonális jellegét kidom- borítsa, és amely fogalmat végül a GS és az 1983-as Egyházi Törvénykönyv is használt.54 55 Az Előkészítő Bizottságban tehát két irányvonal vitája bontakozott ki: egyfelől az 1917-es Egyházi Törvénykönyvet követő, a De Gasparri bíboros által bevezetett jogi megközelíté- sé, másfelől a házasság interperszonális jellegét és a házassági szeretet elsődlegességét hangsúlyozó látásmódé. A zsinaton végül az utóbbi, megújult látásmód került előtérbe, amely később érvényesült a hatályos Egyházi Törvénykönyvben” A GS második része az emberi személyt annak társadalmi dimenziójában helyezte el, és az evangélium világosságánál értelmezte a kor egyes kihívásait. Ennek a társadalmi dimenziónak a része a házasság és a család is. A konstitúció szerkesztése során íontos szempont volt, hogy kerülje a korábbi egyoldalú, analitikus megfogalmazásokat, és a tér- mészeti törvényt új módon (dinamikusan), üdvösségtörténeti megközelítésben értei- mézzé.56 A házasságot ״a házastársi szeretet és élet bensőséges közösségeként” (״ intima communitas vitae et amoris” GS 48.) definiálta.57 58 A GS szövege a szövetség (foedus) kife- jezést használta, amely a szerződés szó külső erőt, hatalmat hordozó jelentése helyett bel- ső, személyes, kölcsönös beleegyezést jelöld8 A szövetség kölcsönösen kötelességeket és jogokat generál, hiszen visszavonhatatlan személyes beleegyezés (irrevocahile consensus). A házasság belülről fakadó elköteleződés. A pozitív törvény és a házassági ígéret nem más, mint ennek felelősségteljes körülhatárolása. A házasság így egy férfi és egy nő közötti természetes kötelék, a teremtés rendje szerint. Ez a kinyilatkoztatás az üdvösségtörténet 52 Uo. 910 n. 16, 917 n. 50. 53 Uo. 961.. 54 Vő. Salzman-Lawler, The Sexual Person, 41, vő. továbbá Felici Card. P., From the Pastoral Constitution Gau- dium et Spes to Encyclical Humanae Vitae, in https://www.ewtn.com/library/Theology/FELICHV2.HTM. (A kutatás ideje: 2014. július 12.) 55 A házasságról szóló 1055-ös bevezető kánon is a matrimoniale foedus kifejezést használja. 56 HARING, B., Pastoralkonstitution über die Kirche in der Welt von heute, Einleitung und Kommentar, in Lexikon für Theo- logie und Kirche (Hrsg. Höfer, J-Rahner, K.), Bd. 14 ., Supplementband, Freiburg—Basel-Wien 1968, 425. 57 ״Intima communitas vitae et amoris coniugalis, a Creatore condita, suisque legibus instructa, foedere coniugii seu irrevocabili consensu personah instauratur. ” GS 48, in AAS 58 (1966), 1067. Érdekes Javier Hervada felve- tése, aki a házasság új meghatározására tett javaslatot, és azt ״a test és a lélek közösségeként” (״unió corporum et animarum”) írta le. Ez alapvetően jogi kötelék is, hiszen szerződés (contractus): a felek egymásnak tett, örökre szó- ló ígérete. Ennek a szerződésnek a két momentumában realizálódik a házassági közösség: a lelkek közössége a beleegyezésben, a testek közössége, pedig az elhálásban. Vö. Hervada, J., Studi sull’essenza del matnmonio, Mi- lano 2000, 274. 58 Vö. Sander, H.-J., Theologischer Kommenar zur Pastoralkonstitution über die Kirche in der Welt von heute, in Herders Theologischer Kommentar zum Zweiten Vatikanischen Konzil 4, Freiburg—Basel-Wien 2005, 773. 115
