Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Benyik György: A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar
THIRD QUEST A JÉZUS-KUTATÁSBAN (A HARMADIK KÉRDÉS) Részben a Jesus Seminar által elindított kutatással függ össze az Újszövetség kulturális hátterének új típusú kutatása, melyet „harmadik kérdés” (Third Questf vitának neveznek. A Jézus-kutatás „megújulása” nem a semmiből (ex nihilo) kezdődött.5 6 Marcus Borg szerint a publikációk 1960—1970 között szaporodtak meg, a jelentősebb tanulmányokat Amerikában írták: Norman Perrin, Rediscovering the Teachings of Jesus (Jézus tanításainak az újrafelfedezése), 1967). Az eredeti szövegnek új fordításai és új Jézus-életrajzok jelennek meg. Több jelentős munka foglalkozik a történeti Jézussal: Sanders, E. V., Jézus és a judaizmus, 1985; Georgen, D., Jézus munkássága és üzenete, 1986; Horsley, R., Jézus és az erősek spirálja, 1987; Mack, B., Az ártatlanság mítosza: Márk és keresztény eredetek, 1987; CROSSAN, J. D., A történeti Jézus: egy Földközi-tenger vidéki zsidó paraszt élete, 1991; UŐ., Jézus: egy csodálatos életrajz, 1994. A tudományos szervezetek közül a Society of Bibhcal Literature (Bibliai Irodalmi Társaság) állította kutatásának középpontjába ezt a kérdést. Ez a szervezet — ellentétben az SNTS-szel - nem ragaszkodik a teológiai szempontokhoz, a legtöbb szerző szemlélete inkább az összehasonlító irodalomtudományhoz közelít. 1981-ben a társaságon belül megalakult, és 1983-tól állandó kutatócsoportként működik a Historical Jesus Section (a történeti Jézus-tagozat). Ennek egyik radikális szervezete lett 1985-ben a korábban már emlegetett „Jézus Szeminárium”. 125 rendes tagja7 ötéves kutatási időszakon keresztül kutatta és fogadta el a történeti mondások hitelességét, különválasztva a Jézusmondásokat más őskeresztény szövegektől. A kutatókat az különbözteti meg a korábbi Jézus-kutatóktól, hogy nem tekintik a kereszténységet uralkodó kultúrának, hanem más vallásokkal egyenrangúnak, ennek következtében nem teológiai szempontokból, hanem az összehasonlító vallástörténet tekintetében kutatják. Az egyik vizsgált kérdés, hogy visszavezethetők-e a jézusi felségcímek Jézusra, vagy ezek nem mások, mint az őskeresztény egyház interpretációi. A Jézus-kutatás ebben a fázisban használt módszerei a vallástörténeti összehasonlítás, a kulturális antropológia és a társadalomtudományi módszer. Ezeket tartották a Jézussal kapcsolatos empirikus megközelítés adekvát módszereinek. Ezzel új szemüvegen keresztül nézték Jézust, a történeti személyiséget. Ennek az új „szövetséges tudománynak” a használata a megújulás legfeltűnőbb jellemzője. A hallatlanul termékeny munkacsoport több mint 250 tudományos munkát jelentetett meg 1980 óta, és létrehozta The Social Science and New Testament Interpretationt (A Társadalomtudomány és Újszövetségi Magyarázat) és a Social Facets Seminart (Társadalmi Oldal Szemináriuma). BENYIKGYÖRGY A történeti Jézus-kutatás és bibtiakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar 5 A kérdés jó összefoglalója: Cserháti, M., Methods and Models in the Third Quest of the Historical Jesus. Acta Theologica Lutherana Budapestiensa, Budapest, 2003. 6 Ebben az összefoglalóban jelentősen támaszkodtam Léta Sándor tanulmányára: LÉTA, S., A történeti jézus-kutatás új korszaka az észak-amerikai teológusok körében, az 1980-as évektől kezdve, in Teológiai Szemle (2000/2). 7 A kutatócsoport pénzügyi és infrastrukturális alapját adta a Westar Institute (P.O. Box 7268, Santa Rosa, California http://en.wikipedia.org/wiki/Westar_Institute). Vezetőség: Lane C. McGaughy elnök, Char Matejovsky ügyvezető elnök; tagok: Walter Beebe, Bronson C. Davis, Glenn Downing, Roy W. Hoover, Jim Schaad, Bernard Brandon Scott, Andrew D. Scrimgeour, John Staten, Jarmo Tarkki, Mary A. Tumpkin, Joseph B. Tyson, Ronald F. Way. 4
