Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Hargittay Emil: A magyar nyelv megújítása mint az evangelizáció eszköze Pázmány korában
HARGITTAY EMIL A magyar nyelv megújítása mint az evangelizáció eszköze Pázmány korában Müncheni Kódex (1466) Pázmány Péter: Imádságos könyv (Pozsony, 1631) Szenei Molnár Albert: Imádságos könyvecske (Heidelberg, 1621) Matt. 6. cap. Miatyánk, ki vagy a mennyekben, Mi Atyánk, ki vagy mennyekben Mi Atyánk, ki vagy a’ mennyekben. szenteltessék te neved. Szenteltessék te neved Szenteltessék meg az te neved. Jöjjön te országod, legyen te akaratod, miként mennyen es azonként földön. Iöjjön te országod Légyen te akaratod, mi-képpen mennyben, azon-képpen földön-is Iöyjön el az te országod. Légyen meg a’ te akaratod, mint a’ men’ben, úgy itt ez földön is. Mi testi kenerönk felett való keneret adjad münékönk ma. Mi kenyerünket minden- napiat, adgyad nékünk ma Az mi mindennapi kenyerünket, add meg nékünc ma. És bocsássad münékönk mü vétetönket, miként es mü bocsátónk nekönk vétetteknek. Es bocsásd-meg nékünk a’ mi vétkeinket, miképpen mí-is meg-bocsátunk ellenünk- vétetteknek Es boczásd meg mmékünc az mi vétkeinket, miképpen mi is megboczátunc ellenünk vétötteknec. És ne vigy műnket késértetbe, de szabadoh műnket gonosztól. Ámen. És ne vigy minket kisértetbe. De szabadics a gonosztúl. Amen. Es ne vigy minket az kisértet- ben, De szabadicz meg minket az gonosztol. Mert tied az ország, az hatalom és a’ diezöség mind öröcké, Amen. A fentiek alapján megállapítható, hogy - leszámítva a Pázmány által nem közölt imádság végi doxológiát — csupán grammatikai és helyesírási eltéréseket találunk. A mai katolikus imádság leginkább a Szenei szöveggel azonos, ami mögött az igen elterjedt Károli Biblia szövege áll, amellyel (apró grammatikai eltéréseket leszámítva) teljesen azonos Szenei Molnár szövege.39 A szakrális szókincs terén Pázmány korára már kialakult a legfontosabb terminológia. A Pázmány által magyarul használt kifejezések (pl. Szentlélek, oltáriszentség, bűnbocsánat, igazulás, mindenható, megtérés, szent, gondviselés, üdvösség, szentírás, anyaszentegy- ház, úrvacsora, hitszegés, bűn stb.) gyakran előforduló kifejezések a Kalauzban. Ugyan helyenként Pázmány odaíija a margóra a latin megfelelőt, de ezek a kifejezések már hosszab ideje, több száz éve megvoltak a vallásos irodalomban. Figyelemre méltó, hogy a Pázmány által kiadott Rituale Strigouiemeben (Pozsony, 1625) „A keresztelés és esketés szertartásában a pap által feltett kérdések és a keresztszülők, illetve házasulandók által adandó válaszok a latin mellett magyar, német és szlovák nyelven is megtalálhatók.”4" 35 35 Nyáry Zsigmond tanulmányában a Müncheni kódex tői kezdve 67 Miatyánk-szöveget vetett össze. Az eltérések csupán grammatikai és helyesírási jellegűek, esetleg csupán fordításbeli és nem tartalmi különbségekről van szó. A dolgozatban nem szerepel a szövegek sztemmája, ez tanulságos lett volna az egyes szövegek leszármazását illetően. Nyáry Zs., A Miatyánk szövegváltozatairól, in Magyar Nyelv, 1999, 312—318. 40 Régi magyarországi nyomtatványok II. (1601-1635), szerk. BORSA G. - Hervay F., Akadémiai Kiadó, Bp., 1983, 1346. 40
