Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Beke Margit (szerk.): A katolikus Budapest, I-II.
BEKE MARGIT (szerk.): A katolikus Budapest, I—II. Szent István Társulat 2013 621 + 583 oldal „Nem érthetjük meg a város lelkét, ha nem ismeijük az ott élők hitét, felfogását a világról, az emberi életről és a közösségről.’' A katolikus Budapest-hez írt ajánlásában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ezzel a mondattal jellemzi a gazdag anyagot felölelő munka megjelenésének időszerűségét és kiemelkedő helyét Budapest katolikus kultúrájának megismerésében. Tarlós István, Budapest főpolgármestere - folytatván a bíboros gondolatmenetét — a kiadvány hiánypótló és forrásértékű voltára, valamint a Fővárosban megtalálható vallási gazdagságnak, műemléki, művészettörténeti, lelki stb. értéknek az autentikus bemutatását emeli ki a mű elején olvasható ajánló soraiban. A két említett ajánlásnak sikerül megragadnia A katolikus Budapest két kötetének elsődleges célját, azaz általános áttekintést nyújtani a Katolikus Egyház plébániák köré rendezett tevékenységéről. Ez egyúttal azt is sejteti, hogy további kötetek kerülhetnek összeállításra, részletesen feldolgozva a szerzetesrendek, a lelkiségi mozgalmak, a további katolikus intézmények fővárosi munkáját. Természetesen, ezekre a témákra és területekre már a jelenlegi két kötetben is nagyszámú utalás történik. A mű alcíme is feltételezi (vö.: általános történeti szempontok és plébániák) az egyéb intézmények részletes bemutatására szolgáló újabb kötetek előkészítését. A szerkesztő, Beke Margit, az Esztergomi Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottságának elnöke, előszavában felvázolja a mű összeállítása során végzett aprólékos munka folyamatát, előzményeit és módszerét. A tudományos feldolgozás 2008-ban kezdődött meg a Beke Margit által vezetett bizottság koordinálása alatt, számos kutató bevonásával. A szerkesztő ismerteti azokat a szempontokat, amelyek mentén a kötetek anyaga összeállításra került: a) a plébánia területe; b) története; c) a plébániai közösség fejlődésének és a templom tervezésének, felépítésének története; d) a templom művészettörténeti leírása; e) a plébánia területén található egyéb szakrális helyek leírása. A monumentális mű két fő egységre oszlik: I. A mai főváros az évszázadok folyamán (I. pp. 17—88) cím alatt olvasható bevezető tanulmányokra, melyek az 1. századtól egészen 1923-ig tekintik át a történelmi viszonyokat (vö. Erdő P., A főváros területének egyházmegyei hovatartozása az évszázadok során [I. pp. 17-37]; TÓTH E., A korai kereszténység a mai főváros területén, I-V. sz. [I. pp. 38—48]; VlDA T., A népvándorláskori kereszténység a mai főváros területén, VI—IX. 52. [I. pp. 49—55]; Szende L., A középkori kereszténység a mai főváros területén, X—XVI. sz. [I. pp. 56—66]; Horváth A., A főváros némely egykori kápolnái és emlékhelyei a Duna bal partján [I. pp. 67—73]; Beke M., Plébániák alapítása. A fővárosnak, mint kegyúrnak a kapcsolata egyes plébániákkal 1923-ig [I. pp. 74-88]); ill. II. A mai főváros területének egykori és jelenlegi plébániái és templomai (I. p. 89-11. p. 1182). Ali. egység szerkezetileg azt az alapelvet követi, hogy ha van a plébánia területén kápolna, templomigazgatóság, vagy kápolnaigazgatóság, akkor annak a bemutatása a plébánia tárgyalása után, mint alpont következik; ez után találhatók az egyéb szakrális helyek: szobrok, keresztek, temetők stb. leírása. Az egyes plébániákra vonatkozó anyag esperesi kerületek szerint kerül felosztásra. A jelenlegi budapesti esperesi kerületek a következők: az Óbudai Esperesi Kerület; a Budai Esperesi Kerület; a Buda-Középső Esperesi Kerület; a Buda-Déli Esperesi Kerület; a Pesti-Belső Esperesi Kerület [vö. I. kötet]; a Pest-Déli Esperesi Kerület; a Pest-KöKÖNYVSZEMLE 235
