Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Ujházi Lóránd: Kuminetz Géza: Egy tomista jog- és állambölcselet vázlata, I.
den tudománynak megvan a maga igazsága, a saját törvénye és a saját rendje. Az oktatók és a diákok közösen akkor tisztelik leginkább az egyetemen folyó tevékenységeket, ha figyelembe veszik az egyes tudományok sajátos módszereit. Valójában ez a „belépő” az egyetemi életbe, amelyhez a katolikus egyetem hozzáteszi a sajátját, mert itt az igazság szabad kutatása mellett alapkövetelmény az erkölcsi rend, valamint a közösség érdekeinek a szemmel tartása. Ezáltal fokozódik mindenkiben a képesség a csodálatra, a lényeglátásra, a szemlélődésre, az önálló ítéletalkotásra, továbbá a vallási, erkölcsi és szociális érzék kifejlesztésére (vö. Gaudium et spes, 59.). Kránitz Mihály KÖNYVSZEMLE KUMINETZ GÉZA: Egy tomista jog- és állambölcselet vázlata, I. (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae II. Manualia 7/1. Moderatur: Petrus Card. Erdő) Szent István Társulat 2013, 836 oldal Hamarosan a könyvesboltokban lesz Dr. Kuminetz Géza kánonjogász „Egy tomista jog és állambölcselet vázlata” című munkája. A könyv a szerző e témában megjelent eddigi írásainak gyűjteménye, amelyet a tárgyalt terület tesz egységes egésszé. A mű vezérfonala az Aquinói Szent Tamás útján kiépült jog és államelmélet, amely a szerző véleménye szerint minden korban hitelesen határozza meg az egyes jogintézményekről vallott keresztény álláspontot. A könyv struktúrája a hármas rendre: a morál, a jog és az illem rendjére épül. Ehhez kapcsolja a szerző azokat az intézményeket és magatartási normákat, amelyek mind az állam, mind az egyház életében meghatározók. A család, a vallás, a házasság, a nevelés, a jogalkotás, az állam és az egyház létjoga az egyház tanításán keresztül kerül bemutatásra. Ezekben a kérdésekben újra és újra kifejtésre kerül, hogy e tekintetében nemcsak a pozitív jogszabályok, hanem annál egy magasabb rendű rendező elv, az ún. természetjog a meghatározó. A részkérdések kifejtésénél, legyen szó a családról, a házasságról, az államról, a nevelésről, az egyházról stb. az olvasó számára világossá válik a kérdések napi aktualitása. A teijedelmes kötet tudományos igénnyel mutatja be azokat az elhajlásokat és devianciákat, amelyek az említett területeken és intézményekben tapasztalhatók, és a hétköznapi életben a szemünk előtt zajlanak. Ok-okozati összefüggésekben válnak világossá a család, a házasság, az állam, az oktatás, a nevelés, a szülői vagy a papi hivatás kríziseinek okai, és a szerző a skolasztika mesterein keresztül keresi a választ és a kiutat a nehézségeikből. A közel ezer oldalas alkotás érdeme, hogy nemcsak napjaink kánonjogi és teológiai szakirodalmát dolgozza fel, hanem a magyar teológia és bölcselet időnként méltatlanul elfeledett nagyjainak ma is találó véleményei teszik még érdekesebbé a könyvet. A szerző szándéka szerint a mű az ő munkásságuknak is emléket állít. Az ő megközelítésük, illetve a nemzetközi szakirodalom jelzi, hogy tértől és időtől függetlenül az emberi élet lényegi kérdéseit feldolgozó alkotásról van szó. A jog-, az államtudományok, a teológia, a filozófia és a kánonjog művelői számára egyes témákban nemcsak értékes, hanem hiánypótló alkotásnak számít a Szent István Társulat gondozásában most megjelent alkotás. Újházi Lóránd 234
