Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A család az egyház útja
KRÁNITZ MIHÁLY A család az egyház útja (communio personarum).17 A személyek közössége révén, mely a házasságban valósul meg, a férfi és a nő elindítja a család életét.18 A házastársak a gyermeket önmagáért akarják, s benne látják kölcsönös szeretetük megkoronázását. A családért akaiják a gyermekeket mint legdrágább ajándékot.19 II. János Pál pápa hangsúlyozottan szól az atyai és az anyai felelősségről is. A házasság és a család környezetében a felelősség több oknál fogva még sürgetőbb.20 Az egyháznak nem egyszer szemére vetik, hogy álláspontja túlhaladott és érzéketlen a modern idők szelleme iránt. Ha a tanítóhivatal kitartóan ragaszkodik álláspontjaihoz, gyakran mondják, hogy elveszti népszerűségét, s a hívők egyre inkább el fognak távolodni tőle.21 A család sebezhető, és könnyen áldozata lehet az egységét és állandóságát gyengítő vagy romboló veszedelmeknek. Egy eltorzult család rombolja a szeretetet, aminek elkerülhetetlen következményei támadnak a társadalom életében.22 A veszedelmek közül, melyek a sze- retetre és a családra leselkednek, az első mindenekelőtt az egoizmus. Azonban az önzés minden formájában közvetlenül és gyökerében ellenkezik a szeretet civilizációjával.23 II. János Pál pápa szennt imádkozni kell azért, hogy a házastársak szeressék hivatásukat, és hűségesek legyenek Istennel kötött szövetségükhöz. Ezen a ponton a boldog emlékű pápa ismételten kimondja, hogy „a család az egyház útja”: és „vallani és hirdetni akarjuk ezt az utat, mely a házas és családi életen keresztül elvezet a mennyek országába”.24 A család mindenekelőtt az „együttlét” javát valósítja meg. Azt a jót, ami elsődlegesen a házasságé és a családi együttesé. 25 A személy értékelése nagymértékben a családra vonatkozik. Isten tervében a család az emben lét első iskolája. Légy ember! Ezt a parancsot a család közvetíti.26 A szeretetet a házasság szentségében a férfi és a nő „kötelességük forrásaként kapják”, és kölcsönös - először a házastársi, majd az atyai és anyai - kötelességeik alapja lesz.27 Az egyházatyák a keresztény hagyományban a családról úgy beszéltek, mint „családi egyházról”, „kicsi egyházról”. A szeretet civilizációjára hivatkoztak, mint az élet és az „emberi” együttélés lehetséges rendszerére. A családi „együttlétre”, az egymásért való létre, a közösségi tér megteremtésére minden egyes ember számára.28 A szellemileg vagy testileg fogyatékos személyektől az ún. „haladó” társadalom szívesen megszabadul. A család is hasonlóvá válhat az ilyen társadalomhoz. S ez történik, amikor a család kitaszítja magából az öregeket, a nyomorékokat vagy a betegeket.29 Mit is értünk családon? Nem a népi múltból jól ismert kiteijesztett nagycsaládot (extendedfamily: Peter Laslett tipológiája), hanem az ún. „nukleáris kiscsaládot”, amely áll — jobbik esetben — szülőkből, gyermekekből, esetleg egyik élő nagyszülőből vagy 17II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 10. 19II. János PÁL pápa Levele a családokhoz, 15. 19II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 17; GS 50. 20II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 24. 21 II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 26. A gyakran kritikával illetett dokumentumok: a Humanae vitae (1968) a természetes születésszabályozásról; a Donum vitae (1987) az emberi élet eredete iránti tiszteletről; a Ventatis splendor (1993) az erkölcs alapjairól. 22 II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 32. 23II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 33. 24II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 36. ‘5II. János Pál pápa Levele a családokhoz, 38. 26II. JÁNOS PÁL pápa Levele a családokhoz, 39. ■7 II. JÁNOS Pál pápa Levele a családokhoz, 40. ■8 II. JÁNOS Pál pápa Levele a családokhoz, 40. 29II. JÁNOS Pál pápa Levele a családokhoz, 40. 144
