Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Puskás Attila: Kránitz Mihály: Együtt az úton - Ökumenikus és vallásközi párbeszéd
KÖNYVSZEMLE A negyedik rész (Utak a végtelen felé... A zsidó—keresztény párbeszéd a modern teológia fényében) az aktuális hittudományos érlelődésről és fejleményekről számol be. Raj Ferenc rabbi az amerikai zsidó teológusok kereszténység kapcsán kialakított álláspontját mutatja be, Kránitz Mihály pedig II. János Pál pápa történelmi szerepét méltatja. Tatai István a zsidómisszió kényes problémakörével kapcsolatban szövegez meg igen értékes meglátásokat, míg Berényi László a II. Vatikáni Zsinat utáni teológia alapján fogalmaz meg a zsidó—keresztény párbeszéddel kapcsolatban néhány teológiai megfontolást. Végezetül Czopf Tamás vizsgálja meg, hogy a zsinat után a katolikus teológiában bevetté vált Isten népe fogalom alkalmazható-e akkor, hogyha a zsidóság és a kereszténység egymáshoz való viszonyát szeretnénk elemezni. A konterenciakötet a maga nemében egyedülálló, hiszen a zsidó és a keresztény magyar tudományosság körképét nyújtja, méghozzá a szerzők kivételesen nagy7 számát (s általuk a szempontok oly értékes sokféleségét) felvonultatva. Biztató látni, hogy a közös gondolkodás, a tudományok szakterületeket és vallásokat összekapcsoló közös művelése valódi párbeszédet tesz lehetővé. A tanulmányok megmutatják a már feltárt és tudatosított közös pontokat, ugyanakkor mintegy programot is adnak a további kutatásokra. Ezért nem csak a szaktudósok, de minden a téma iránt fogékony olvasó haszonnal forgathatja. Azt kívánjuk, hogy a konferencia és a kötet kapcsán megerősödött kapcsolatok a továbbiakban még több előre mutató kezdeményezésnek legyenek táptalajává. Erre nagy szükség van, hiszen Raj Ferenc rabbi joggal emlékeztet: „Nagy feladatok várnak reánk: az ősök harcaiból tanulni, és mint a bibliai Jákob a zsidó értelmezés szerint, viaskodni, harcolni önmagunkkal, ami talán a legnehezebb küzdelem”. Török Csaba KRÁNITZ MIHÁLY: Együtt az úton - Ökumenikus és vallásközi párbeszéd Szent István Társulat, Budapest 2013 278 oldal Rendkívül találó az a cím, melyet a szerző, Kránitz Mihály ad most megjelent tanulmánykötetének, mely értékes panorámáját nyújtja az ökumenikus és vallásközi párbeszéd legfontosabb állomásainak az elmúlt közel másfél évtizedből. Az úton együtt haladás („Együtt az úton”) kifejező képe annak az egységtörekvésnek és folyamatos párbeszédnek, mely a keresztények közötti ökumemzmust jellemzi. Akik együtt, egymás társaságában mennek előre ugyanazon az úton, azok már most megélhetik a testvéri közösség, az összetartozás, az egymást segítés, a kölcsönös ajándékozás és elfogadás, egyszóval a valóságos, bár még csak töredékes egység örömét; azok már most egy irányba tekintenek, egy cél felé törekszenek, közös a reménységük és vágyuk a még teljesebb és látható egység után. Ez az út nem tunsta, hanem zarándokút. A rajta együtt haladók zarándokok, akiket Isten Lelke vezérel a Krisztus akarta mind nagyobb egység felé. Persze, az út meglepetéseket is jócskán tartogathat: a zarándokok megtorpanhatnak, elfáradhatnak, megfogyatkozhat bizalmuk, elbizonytalanodhatnak a helyes irányt illetően; de aztán jöhet az újabb meglepetés Isten Leikétől, aki nem várt módon ismét utat nyit, s talán vargabetűvel, de visszavezet a közös útra és irányba. Nos, Kránitz Mihály könyve mintegy térképét adja az ökumenikus párbeszéd közös zarándokútjának, melyet a keresztény egyházak 114
