Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A II. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái
KRANITZ MIHÁLY A II. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái ágostonos kolostorában kerülhetett sor, ahol Luther tanult, pappá és teológiai professzorrá lett (1505—1511 között). Ratzinger pápa itt nevezte Luther istenkeresését a reformátor egész életét erővel és mély szenvedéllyel átjáró érzésnek. Benedek pápa Isten megtalálásában Luthert állította példaképként, akinek a kérdése — „Mi az Isten terve velem ott, ahol én Isten előtt állok?” - a mi kérdésünk is lehet. XVI. Benedek szerint Luther a keresztény lelkiségben is modell lehet számunkra, mely teljesen Krisztus-központú.79 Legutóbb a protestánsokkal való ökumenikus párbeszédről nyilatkozott XVI. Benedek pápa, amikor Peter Seewald újságíró kérdéseire válaszolt.80 A protestáns közösségek egyházként való elismeréséről a pápa kifejtette, hogy esetükben az „egyházi közösség” meghatározással élt a II. Vatikáni Zsinat. Az egyház ott lelhető fel, ahol megvan a püspöki szolgálat a szentségi apostoli folytonosságban, és ezáltal megvan az eukarisztia mint szentség, amelyet a püspök és a pap szolgáltat ki. Ahol ez nincs meg, ott egy új típus jelent meg, az egyházfelfogás új formája, amelyet a II. Vatikánumon „egyházi közösség” kifejezéssel jelöltek. Ez azt akaija kifejezni, hogy ezek a keresztény közösségek másként egyházak. Persze kereshetünk még jobb szavakat, azonban jogos az alapvető különbség- tétel; már pusztán történelmi szinten is adott. Hangsúlyozni kell, hogy az egyes protestáns közösségek egyházi helyzete nagyon eltérő. Egymás között is eltérést mutatnak önmeghatározásukban, ezért nem is beszélhetünk a protestáns egyházról. Egyszerűen arról van szó, hogy látnunk kell: a protestantizmus révén hangsúlyeltolódásra került sor a kereszténységben, és mi megpróbáljuk ezt megérteni. Ezzel együtt elismeijük egymást kereszténynek, és keresztényként együtt szolgálunk. XVI. Benedek pápa kijelentette, hogy az egyház meghatározása fölött még a pápa sem rendelkezik, mert őt is köti a II. Vatikánum.81 ÖSSZEGZÉS A XXI. század sem lehet más mint a megkezdett ökumenizmus folytatása. Az elmúlt ötven év pápái mind ökumenikus gondolkodásúak voltak. A II. Vatikáni Zsinat kezdete óta eltelt fél évszázad nyilvánvaló bizonyítéka a katolikus egységtörekvés őszinte szándékának, melyet a hitletétemény tisztaságának őrzésével megbízott pápák az egység melletti elkötelezettségben a szeretet és az igazság párbeszédének művelésében együtt mozdítottak elő. Az elméleti és a gyakorlati alapok és az együttműködés tapasztalatai már biztos fogódzópontot jelentenek. A keresztények egysége immár létkérdés is, mivel Európa és a civilizált világ sajnálatos módon eltávolodik a keresztény gyökerektől. A keresztények, összefogása az evangélium újra hirdetése szempontjából is fontos. A Hit Évének (2012— 2013) meghirdetésében fontos szerepet kapott A Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács is. XVI. Benedek pápa szándéka, hogy az elkövetkező esztendőben történjenek ökumenikus kezdeményezések a keresztény egység helyreállítására. Ennek érdekében terveznek majd a legfőbb szinten egy nagy, ökumenikus ünnepet az összes megkeresztelt Krisztusba vetett hitének megerősítésre.82 ” Nikolaus Schneider, a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) elnöke elismerően szólt a XVI. Benedekkel való találkozásáról, aki nagyra értékelte Luther egyéniségét. Vö. Ruh, U., EKD: Synode zu Mission und Ökumene, in Herder-Korrespondenz 65 (12/2011), 604. 80 XVI. Benedek, A világ világossága. Peter Seewald beszélgetései a pápával, Duna International—Új Ember, Budapest 2011. 81 XVI. Benedek, A világ világossága, 110—112. 82 Hittani kongregáció, Javaslatok és lelkipásztori útmutatás a Hit évéhez 8, SZÍT, Budapest 2012, 37. 72 TEOLÓGIA 2012/1
