Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Filippieknek írt levél Krisztus-himnusza - Fil 2,6-11

KOCSIS IMRE A Filippieknek írt levél Krisztus-himnusza - Fii 2,6-11 vetően nem jelent mást, mint az isteni dicsőség állapotát, és - az emberi «szolgaalakkal» szemben — az isteni uralkodói fenséget is.”18 „Nem tartotta zsákmánynak az Istennel való egyenlő levest” Felmerül a kérdés, milyen értelemben kell a άρπαγμός (zsákmány) kifejezést vennünk: res rapienda (zsákmányolandó, azaz megszerzendő dolog) vagy res rapta (már birtokolt va­lóság). A második lehetőséget kell előnyben részesítenünk.19 Az isteni létforma következ­tében az Istennel való egyenlőség alapvető adottság volt Krisztus számára. Ám ő szabadon lemondott isteni teljhatalmáról és dicsőségéről, hogy a megváltás művét véghezvigye. Bár a himnusz fő célja nem az, hogy Krisztusnak a megtestesülés előtti állapotát fej­tegesse, a rövid megfogalmazás mégis felbecsülhetetlen értékű krisztológiai szempontból. Igaz ugyan, hogy a figyelem alapvetően Krisztusnak Istenhez való viszonyára irányul, de ez „oly Isten-közelinek van bemutatva, hogy istenségének kimondásához csak egy kis lé­pés marad hátra (vö. Jn 1,1 πρός TÖV θεόν - θεός).”20 „Kiiiresítette önmagát szolga formáját felvévén” Az előbbiek alapján nem az isteni lényeg vagy természet, hanem az isteni létforma el­hagyásáról van itt szó. Amennyiben az isteni létformát a dicsőség jellemezte, akkor a ki- üresített állapot a dicsőséggel együtt járó minden előnyről való lemondást jelenti. „A szolga formája” kifejezés az ember sajátos státuszát jelöli, amelyet alapvetően a behatároltság és korlátozottság jellemez. A biblikusok egy része úgy véli, hogy a δούλος szó itt az ellenséges (démoni) hatalmaknak való szolgai alávetettségre vonatkozik.21 Ez azonban a tömör megfogalmazás miatt nem mondható egyértelműnek. Éppúgy lehetsé­ges, hogy a „szolgaság” egyszerűen csak a korlátlanság ellentéte. U. B. Müller22 arra hívja fel a figyelmet, hogy az embervoltnak szolgasorshoz való hasonlítása az ószövetségi böl- csességi irodalomban is fellelhető, mégpedig az ember nyomorúsággal és fáradtsággal teli életének szemléltetésére: „Katonasors az ember élete a földön, és napjai olyanok, mint a nap­számos napjai: kívánkozik árnyék után, mint a szolga, és várja munkája végét, mint a napszá­mos.” (Jób 7,1—2; vö. még Préd 9,12) A „kiüresítette önmagát” kifejezés értelmét leginkább a 2Kor 8,9-ben olvasható mondat tálja fel: „Hiszen ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, hogy értetek sze­génnyé lett, bár gazdag volt, hogy az ő szegénysége által ti gazdagok legyetek.” „Embernek hasonlóságában lévén, külsejét tekintve találtatván, mint ember” A görög ομοίωμα szó jelentése: hasonlóság, hasonmás. Az έν όμοιώματι άνθρώπων (embernek hasonlóságában) kifejezés a megtestesült Krisztus és az emberek közötti alap­vető azonosságot tudatosítja, ám ebben az azonosságban a különbség lehetőségét is nyitva hagyja.23 Párhuzamként a Róm 8,3 mondatát említhetjük: „Isten elküldte saját Fiát a bűn 18 Schnackenburg, R., Christologie, 315. 19 Meg kell persze jegyeznünk, hogy az első lehetőségnek (res rapienda) is vannak képviselői, akik a háttérben a mennyei Krisztus egyfajta megkísértését vélik felfedezni. Vö. Lohmeyer, £., Kyrios Jesus, 25k; CULLMANN, O., Az Újszövetség knsztológiája, Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest 1990, 161. A nézet kritikájához vö. Käsemann, E., Kritische Analyse, 70; Gnilka,}., Philipperbnef, 115k. 20 Schnackenburg, R., Christologie, 316. 21 Vö. Käsemann, E., Kritische Analyse, 73; Bornkamm, G., Christus-Hymnus, 181k; CserhAti, S., A filippibeliek- hez írt levél, 87. Visszafogottabban nyilatkozik Gnilka, J., Philipperbrief, 120. 22 Vö. Müller, U. B., Christushymnus, 26—31. 23 Vö. Holtz, T„ art ομοίωμα, in EWNT II (1981), 1254k. TEOLÓGIA 2012/1-2 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom