Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Török Csaba: Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára?
Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára? TÖRÖK CSABA bölcseleti elv, és tegyük hozzá: adott esetben lehet(ne) akár a kereszténység is. Hogy ezen a téren van mit mondania a feleknek egymás számára, az megmutatkozott a Habermas- Ratzinger kettős előadásból a Bajor Tudományos Akadémián.25 Egy dolgot azonban meg kell még jegyeznünk. Az analitikus filozófia erőfölénye nem pusztán annyit jelent, hogy a bölcselet egy iskolája áthatotta a résztudományokat. A hatások rendje másképpen is érvényesült. Ugyanígy igaz az is, hogy a résztudományok szemlélete, gondolkodásmódja és módszertana áthatotta a filozófiát. A kortárs analitikus megalapozottságú filozófiai rendszerek metodikájukat sokszor nem önnön bölcseleti gyökereikből merítik, hanem az egyes résztudományokból. Ez legalábbis két kritikus kérdést felvet:- Amennyiben a filozófia mint egyetemes tudomány (szemben a résztudományokkal) feladatának tekinti azt, hogy adott esetben a „tudományok tudományaként”,26 vagyis ismeretelméleti és tudományelméleti szerepben is funkcionálhasson, nem válhat egy résztudomány(csoport) egyetemes kibővítésévé, adott esetben a természettudományos, illetve matematikai módszer általános projekciójává, amely kötelező jelleggel érvényre akaga magátjuttatni az összes résztudomány, vagy épp a bölcselet művelése terén. — Ha ezt mégis megteszi, szükségszerűen valóságredukcióval fog élni, vagyis illegitimmé nyilvánít minden kérdést, ami értelmezési keretébe nem fér bele, módszerének nem felel meg. Ebben az esetben azonban a filozófia megszűnik filozófia lenni, hiszen már nem vizsgálhatja a valóság teljességét. Másképp fogalmazva: az ilyen típusú gondolkodás magának a valóságnak a fogalmát szabja át, idomítja saját gondolkodási rendszeréhez. Míg a metafizika Arisztotelésszel úgy vélte, hogy reális, valóságos az, ami „kívül van” (to exo on),27 addig mára reálisnak csak azt tekintjük, ami „belül lehet”, vagyis az emberi érzékelés, gondolkodás, rendszerező elmemunka számára átláthatóként, logikusként, el- rendezhetőként, befoghatóként adott. Ám mi garantálja, hogy a metafizikai „kívül van” és a kortárs tudományelmélet „belül lehet”-je pontosan átfedik egymást? Ugyanis ha a két halmaz között van eltérés, ez az eltérés (per definitionem) kívül áll a „belül lehet’’-en, s núnt ilyen, eleve kizáratik a valóság köréből, tehát szükségszerű a valóság redukált szemlélete. Mindazonáltal ezen a ponton circulus vitiosusba keveredünk, amely feloldhatatlannak tűnik, miként a Magyar Tudomány hasábjain lefolyt vitában is megmutatkozott. Egy analitikus adott esetben dogmatikus megkérdőjelezhetetlenséggel ki fogja jelenteni, hogy minden, ami nem felel meg az ő gondolkodási kategóriáinak, az nem valóság, nyelvi játék, poétikai vagy retorikai trükk, semmi egyéb. Még az ember is áldozatává válik ennek a látásmódnak, amennyiben kényszerítve van arra, hogy csak és kizárólag két distinkt szegmensből álljon: értelemből (tudomány) és érzelemből (művészet), kizárva bármilyen egyéb emberi konstitutív elem valóságosságának lehetőségét, illetve e két régió között az átjárást. Innentől kezdve az ilyen látásmód szerint minden ellentétes érvrendszer ab ovo, már kimondása előtt diszkvalifikálva van. Másfelől szemlélve e kérdést beláthatjuk, hogy ami itt kijelentésre kerül (a totális analízis révén), az nem más, mint a szintézis képtelensége. Hiszen a szintetikus értelem25 Ld. Habermas, J.-Ratzinger, J., A szabadelvű állam morális alapjai, Gondolat, Budapest 2007. 26 MárpedigJ. G. Fichte első zürichi előadása szerinti a filozófia éppen ez: „A filozófia ebben az esetben nem más, mint az önmagában való tudomány, a tudományról szóló tudomány — vagyis a tudománytan — a teljes szöveget magyarul ld. Fichte, J. G., Zürichi előadások. A tudománytan fogalmáról (ford. Weiss, J.), in Magyar Filozófiai Szemle (2004/3), 323-349. 27 Arisztotelész, Metafizika, XII, 8 (1065 a 24). TEOLÓGIA 2012/3-4 245
