Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században 9. A KATOLIKUS ÉLET AMERIKAI KÖZEGE A római katolikus egyház erősségét jelentette a családias pasztorációs stílus, sok egyesület és jelentős iskolahálózat kiépítése, melyben egyre több volt a High School, a College és a Girls Academy. Ennek fényében érthető, hogy korán (1789, Washington, D. C.) megalapították a Georgetown Egyetemet, majd három másik katolikus egyetem is hamarosan működni kezdett az USA-ban. Mindez a katolikusoknak nem csak a számszennti növekedését jelentette, hanem a szellemi életbe való bekapcsolódását is. A katolikusok sajátos életformát alakítottak ki, amelyet amerikanizmusnak neveztek, ami egyrészt demokratikusabb egyházvezetést jelentett, másrészt elsőként törekedtek a vallás és a modern kultúra közötti kapcsolat megteremtésére, a más felezetekkel — sőt esetenként vallásokkal is — való jó viszony kiépítésére. Ennek egyik fő ideológusa Isaac Hecker18 paulinista szerzetes volt, akinek elképzelését Walter Elliott19 igyekezett a gyakorlatba átültetni. XIII. Leó pápa James Gibbons (1834—1921) bíborosnak írt levelét, melyben az amerikanizmus veszélyeiről szólt, nem fogadták kitörő örömmel az USA-ban. Az elítélést valójában Hecker francia fordításban megjelent életrajza váltotta ki, amely nem fogalmazott pontosan Hecker tanait illetően. 10. A NÉMET EVANGÉLIKUS ÉS A KATOLIKUS HATÁS Európában általánosan ismert, hogy a múlt században a bibliatudomány nyelve a német volt, a német evangélikus (és kisebb mértékben katolikus) kutatók20 és a német filozófiai bázisra épülő történetkritikai kutatás alapvetően meghatározta a bibliakutatás irányát és 18 Isaac Hecker (1819—1888) német emigráns, aki rajongott Kant filozófiájáért, majd katolizált, a személyesen megélt hit és a Szentlélek szerepe igen fontos volt számra. Felnőttként keresztelkedett meg, belépett a redemptoristák rendjébe, Leuvenben (Belgium) tanult. Rómában is dolgozott a kongregációnál egy ideig, majd úgy vélte, hogy a legjobb, ha ő az USA-ban szolgálja az egyházat, pl. a paulinisták rendjének alapításával. Ő alapította a New York-i missziót és a The Catholic Word c. lapon keresztül nagy hatással volt a tágabb környezetére. Eszményképe J. H. Newman. Jelentősebb művei: O’Brian, D. J., An American Catholic, Paulist Press, New York 1992; McSORLEY, J., Isaac Hecker and his Friends, Paulist Press, New York 1972; Hecker, I., The Paulist Vocation, Paulist Press, New York 2000. 19 Walter Elliott 1891-ben adta ki Hecker életrajzát New Yorkban. 1897-ben francia fordításban is megjelent, s a benne szereplő elvek most már Európában is nagy vitát váltottak ki. A tévedéseket XIII. Leó 1899. január 22-én kelt, Gibbons baltimore-i bíboros érsekhez intézett Testem Benevolentiae Nostrae kezdetű levelében ítélte el, illetve hívta fel a figyelmet a veszélyeire. 20 A német exegézis eredményeit meghatározó kommentársorozatok foglalják össze, amelyekből néhányat említünk csak, előbb az ószövetségi kommentárokat: ATD - Das Alte Testament Deutsch 1-25 (szerk. Herntrich, V.- Weiser, A.), Göttingen 1949-től. (Számos kötetet átdolgoztak, jó néhányat angolra is lefordítottak, pl. M. Noth Leviticus és Numeri kommentárját. Esszéjellegű kommentár minimális filológiai jegyzetekkel és erőteljes teológiai érdeklődéssel. A szerzők között protestánsok is szép számban akadnak.) BKAT - Biblischer Kommentar: Altes Testament (szerk. Noth, M.-Hermann, S.-Wolff H. W.), Neukirchen-Vluyn 1955-től. (A szerzők a legjobb protestáns egzegéták közül kerültek ki. Filológiai és teológiai érdeklődésű sorozat sok hagyománytörténeti és formakritikai megjegyzéssel. Számos kötetét angolra fordították és megjelent a Hermeníában is.) HAT - Handbuch zum Alten Testament (szerk. Eissfeldt, O.), Tübingen 1937-től. (Filológiai, történeti és régészeti szempontok szerint készült. Számos kötet átdolgozásban is megjelent.) HSAT - Die heilige Schrift des Alten Testamentes 1-31 (szerk. Feldmann, F.—Herkenne, H.), Bonn 1923-tól. Nevezik Bonnerbibelnek is. Az Ezdrás—Nehemiás (11. kötet) az egyetlen, meg nem jelent kötete. A német római katolikus biblikusok legnagyobb munkája a Divino afflante Spiritu enciklikát (1943. szeptember 30.) megelőző években. KÁT — Kommentar zum Alten Testament (szerk. Rudolph, W.-Elhger, K—Hesse, F.), Gütersloh 1962-től. Utódja a 24 kötetes, E. Sellin szerkesztette kommentárnak (Leipzig 1913-től). Az új sorozatból, amelynek a számozása jelentősen eltér a régitől, csak négy kötet jelent TEOLÓGIA 2012/1-2 20
