Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Mitták Tünde: Világi harmadrendek a kodifikáció előtt és a kodifikáció korában - a fogalmi, valamint a jogi státusz változása tükrében
Világi harmadrendek a kodifikáció előtt és a kodifikáció korában... MITTÁK TÜNDE illetékes hatóság, amely a fogadalmat elfogadhatná, vagy azt nem a törvényes elöljáró fogadta, csupán magánfogadalomról beszélhetünk (votum privatum). A nyilvános és egyszerű fogadalom közötti különbség a hatályos jogban joghatását tekintve irreleváns, jelentősége valójában a CIC (1917) idején volt, amikor is a kongregációban élők egyszerű fogadalomtétellel vállalt kötelezettségei és jogai egészen mások voltak, mint a szerzetesi fogadalomtétel következményei.47 A világi harmadrendben ter- ciáriusok által tett fogadalom csak a nevében mutat azonosságot a fogadalmakkal és igen tág értelemben tekinthető professiónak. Joghatását tekintve valójában egy ígéret arra, hogy a belépett tag a harmadik rend szabályzatát betartva, a társulat céljait szem előtt tartva, saját életállapotában és a világban igyekszik apostoli életet élni. A történelem során folyamatosan változott a professio megítélése, amely nemcsak időben, hanem területi szempontból is nyomon követhető. Míg a középkorban úgy értelmezték, hogy a szerzetes ezzel meghalt a világ számára, addig a modern kor jogi kultúrája inkább a joglemondást, helyesebben valamely személyhez kötődő jog gyakorlásának az önként és szabad akaratból történő korlátozását látja benne.48 A világi harmadrendekben tett fogadalomtételnek, mint azt fentebb bemutattuk, nincs civiljogi hatása, illetve jogkövetkezménye, hiszen az egyházjogi terminológia szerint sem tekinthető valódi professió- nak, mivel a terciárius tag az ígéretet a szabályzat megtartására és a regula szerinti életmódra teszi. 47 Az egyetlen joghatás, amely ma még érvényes, hogy az egyszerű fogadalmasok házasságkötése tilos, de nem érvénytelen. Az 1088. kánon értelmében csak azok képtelenek a házasságra, akik szerzetes intézményben tettek nyilvános és örök fogadalmat. Ezek a feltételek konjunktívak, tehát amennyiben a fogadalomtétel nem szerzetes intézményben történt, illetve az nem nyilvános vagy nem örök, csak tilos a házasságkötés. így például a világi intézményekben valamely szent kötelékkel vállalt evangéliumi élet is csak tiltja a házasságkötést, de ez nem jelenti az így megkötött házasság érvénytelenségét. 48 Notter A., A szerzetesi professio, 135. és 144. Ferenczy R.-Szuromi Sz. A., Mennyiben érinti kánonjogi, illetve _ polgári jogi szempontból, 80; vö. Notter A., A szerzetesi szegénység jogi tartalma, 457-459. 196
