Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Mitták Tünde: Világi harmadrendek a kodifikáció előtt és a kodifikáció korában - a fogalmi, valamint a jogi státusz változása tükrében
pia ecclesiastica), amely létrejöhetett az Egyház erigálásával (per formale erectionis decretum) és egyúttal jogi személyiséggé nyilvánításával (CIC [1917] Can. 102) vagy jóváhagyással (per approbationem), amely jogi személyiséget nem adott, de bizonyos lelki kezdeményekre jogosított (CIC [1917] Can. 686 — ° 1); 2. világi egyesület (associatio laica seu non ecclesiastica).32 Az általános kánoni szabályok értelmében minden assotiatio a püspök joghatósága és felügyelete alatt állt, kivéve azokat, amelyeket apostoli privilégium alapján exempt szerzetesek alapítottak. Őket a püspök a belső fegyelem terén és spirituális kérdésekben nem vizitálhatta (CIC [1917] Can. 690). Az egyesületeknek a vagyonkezelésükről évente be kellett számolniuk a püspöknek (CIC [1917] Can. 691). A katolikusokat, notórius cenzúrába esőket, továbbá nyilvános bűnösöket érvényesen nem vehettek fel, és ha a már belépett tag később került ebbe a helyzetbe, előzetes figyelmeztetés után kizárták őket (CIC [1917] Can. 693 — ° 1; Can. 696 — ° 2). A tagsági jogok tekintetében bár a kódex kifejezetten nem mondta ki, a jogtudósok műveiből azonban kitűnik, hogy a tagok az egyesületekbe fogadalom nélkül kötelezték el magukat és nem éltek közös életet. Ezzel szemben az egyházi egyesületekhez tartozó terciáriusok tagsági felvételét ruhafeladás (skapuláré vagy corda) előzte meg, amelyet az alapszabályok értelmében noviciátus, majd fogadalomtétel követett. A harmadrendiek — tekintettel arra, hogy fogadalmuk nem szerzetesi professio volt — jogaik gyakorlásában nem korlátozottak és mindazon személyhez fűződő jogokat élvezték, amelyek általában megillettek minden embert. A tagok különleges kedvezményben részesültek (absolutio generalis), a teljes búcsú elnyeréséhez azonban skapuláré vagy érem viselése volt szükséges.33 Maga a világi harmadrend - szemben az alapszervvel, illetve szerzetesrenddel — nem volt jogi személy, azonban a testületi és általános egyesületi jogokat természetesen gyakorolhatta (szavazás, választás, szervezet, alapszabályzat, taggyűlés stb.). MITTÁK TÜNDE Világi harmadrendek a kodifikáció előtt és a kodifikáció korában... 3. A társulások és világi harmadrendek jogi helyzete a hatályos Egyházi törvénykönyvben A hatályos Egyházi törvénykönyv a korábbi kódexhez képest már külön fejezetet szentel a jogi személyeknek és a persona moralis kifejezést a persona iuridica váltja fel. Erkölcsi személyjellegével rendelkezik a 113. kánonban foglaltak szerint a katolikus egyház és az Apostoli Szentszék. A kommentátorok szerint ez azonban nem taxatív felsorolás, hiszen az erkölcsi személyiség isteni rendelésen alapul és így például a püspökök testületé is annak tekinthető.34 A jogi személyek felosztása is változott a korábbi szabályozáshoz képest. A testületi és nem testületi erkölcsi személy helyett a mai kategorizálás szerint a persona iuridica lehet: a) személyegyesülés (universitas personarum), amely lehet testületi vagy nem testületi, illetve b) dologegyesülés (universitas rerum). Ezen túlmenően az egyházban betöltött szerepük alapján a jogi személy lehet persona iuridica publica vagy persona iuridica privata (CIC 116. kán. 1.). A hatályos jog szerint a személy- vagy dologegyüttesek a jogi személyiséget csak akkor kapják meg, ha az illetékes hatóság közigazgatási intézkedés keretében nemcsak megalapítja a vonatkozó jogi személyiségért folyamodó intézményt, hanem egyidejűleg a sza12 BANK J., Kánoni jog I., 443—446. 33 Uo. 443, 447. 34 Código de Derecho Canonico, 88. vö. CIC Cann. 330, 336. 192
