Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Kocsis Imre: Benyik György (szerk.): "Testben élünk" - XXII. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia

KÖNYVSZEMLE egyértelműen igazolja ezt, főképp a megtestesülésnek és Jézus testi megnyilvánulásainak hangsúlyozása, valamint annak kidomborítása, hogy nemcsak az emberi lélek, hanem az emberi test is Isten szolgálatára van rendelve. Nyilván különös jelentőségű a test feltáma­dásának tana is. Mivel az előadók az alaptémán belül szabadon választhatták meg az előadás tárgyát, nem csodálkozhatunk azon, hogy a bibliai hagyományok nem egyenlő arányban jelen­nek meg. A legtöbb tanulmány Pál apostol, ületve a páll iskola szemléletével foglalkozik. E tekintetben kiemelhető a Konferencián díszvendégként jelenlevő Joachim Gnilka elő­adása („Az ember mint testi létező Pál apostol értelmezése szerint”, 71-76. o.), de a töb­bi, e témával foglalkozó szerző (Herczeg Pál, Kocsis Imre, Pécsük Ottó) írása is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Pál antropológiájának ezen fontos eleméről világosabb képet al­kossunk. Meggyőződhetünk arról, hogy az apostol szemlélete mennyire árnyalt, hiszen a szórna és a szarx többnyire eltérő használata által a testiség pozitív és negatív lehetősége egyaránt kifejezésre jut. Ugyancsak jelentős a házasság kedvező értékelése és teológiai megközelítése az Efezusi levélben (Jaroslav Broz) és a pasztorális levelekben (Zamfir Korinna). Az evangéliumokkal két tanulmány foglalkozik, amelyekben konkrétan Jézus testi megnyilvánulásairól (Benyik György), illetve a Jézus-követés kemény, egész embert érintő követelményeiről (Mario Cifrák) van szó. Ugyancsak két tanulmány révén ka­punk betekintést az Ószövetség testtel és emberrel kapcsolatos felfogásába. Ezekben az értekezésekben a gyakori antropomorfizmusokra (Jutta Hausmann), illetve az emberi múlandóság hitbeli értékelésére (Penntfalvi Rita) irányul a figyelem. A kötet érdekessége és érdeme, hogy benne sajátos témákat tárgyaló, valamint Bib­lián kívüli megközelítésekről szóló tanulmányok is helyet kaptak: sport a Szentírásban (Schmatovich János); a testtel és a lélekkel kapcsolatos nézetek Qumránban (Fröhlich Ida), Órigenész és Szent Jeromos irataiban (Kránitz Mihály, Oláh Zoltán), a Talmudban és egyéb zsidó iratokban (Maijovszky Tibor, Szécsi József), az iszlám tanításában (Munif Abdul Fattah), a korareformáció egzegézisében (Juhász Gergely) és a bizánci rítusú egy­ház tanításában (Manabu Akiyama János). Külön említést érdemel a Konferencián Gnil- ka-díjyal kitüntetett Jakubinyi György tanulmánya: „A Római Martyrologium karácso­nyi bejegyzése 1. cikkelye és a bibliai időszámítás” (93-98. o.). A kötet sokszínűségét és gazdagságát a Függelékben megjelentetett írások is növe­lik. Ezek részben inteijúk neves professzorokkal, akik a Konferenciát hosszú idő óta tá­mogatják - nevezetesen Joachim Gnilka és Ulrich Luz professzorok -, részben egy érde­kes értekezés Paul Ricoeur hermeneutikájáról (Francois-Xavier Amherdt). Ez utóbbi főképp a Szentírás gyakorlati, homiletikai alkalmazása szempontjából figyelemre méltó. Kocsis Imre 134 TEOLÓGIA 2012/1-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom