Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Török Csaba: Marton J. - Oláh Z. - Kovács F. Zs. (szerk.): Itt vagyok, engem küldj! - Tanulmányok a papságról; Diósi D. (szerk.): A halálbiztos halál - Tanulmányok az elmúlás és a halál kultúrájáról
KÖNYVSZEMLE ERDÉLYI KATOLIKUS TEOLÓGIA Itt vagyok, engem küldj! - Tanulmányok a papságról (szerk. Marton, J.-Oláh, Z.-Kovács F., Zs.) Szent István Társulat—Verbum, Budapest—Kolozsvár 2010. A halálbiztos halál. - Tanulmányok az elmúlás és a halál kultúrájáról (szerk. Diósi, D.) Szent István Társulat—Verbum, Budapest—Kolozsvár 2011. Sokszor tudatában sem vagyunk annak, mekkora lehetőséget hordoz magában a tény, hogy a magyar nyelvű katolikus teológia a Kárpát-medencében több országban, több eltérő társadalmi és kulturális keretben él, hogy a magyarországi teológia nem azonos a magyar hittudománnyal. Olykor a helyi folyóiratok révén bepillantást nyerhetünk abba, hogy kisebbségi létben, más nyelvek és kultúrák erőterében milyen kivételes teljesítményre képes az anyanyelvűnket beszélő hittudós. Ezen a ponton természetesen nem hallgathatunk a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Kara· Pasztorálteológiai Tanszékének folyóiratáról, a Studia Theologica Transsylvaniensiáról (StThTr) sem. A nem magyarországi, de mégis magyar teológia sorából kiemelkednek azok a Nemzetközi Tudományos Teológiai Konferenciák, amelyeket a fent nevezett egyetemi kar és a Megtestesült Bölcsességről nevezett Gyulafehérvári Papnevelő Intézet (SIS) rendez évről évre a tavaszi időszakban. A témaválasztás aktualitása, a nem csak teológiai, de tágabb tudományos érdeklődésre is számot tartható vizsgálódási irányok jelzik, hogy komoly és elkötelezett szervezői munka áll ennek az eseménynek a hátterében. Öröm, hogy most már szerkesztett formában is hozzáférhetők e tanácskozások anyagai. A 2010-es, a Papság Eve kapcsán meghirdetett Érvek a papságért című (2010. április 29-május 2), és a 2011-es Quo vadis e vita, mortalis? Az elmúlás és a halál kultúrája című (2011. március 25—26) konferenciák köteteit vehetjük kézbe — a nemzetköziséget (esetünkben: országok közti magyarságot) jelzi a kettős kiadó és kiadási hely. Nagy érték, hogy a konferenciák előadói (egyben a kötetek szerzői) széles körben képviselik a magyar és a nemzetközi teológiát: a Szentszék képviselője (Z. Grocholewsky bíboros), római professzor (a 2010 őszén fiatalon elhunyt, magyarul is kiválóan beszélő, erdélyi származású német jezsuita hittudós, a Pápai Gergely Egyetem teológiai karának volt dékánja, P. Donath Hercsik), német, olasz és román teológusok, az erdélyi és magyarországi hittudományi karok, főiskolák tanárai szólaltak fel, és vállalkoztak arra, hogy előadásaikat tudományos igénnyel szerkesztve bocsássák az Olvasók kezébe. Az értékes írások visszatükrözik Erdély és az erdélyi katolikus teológia sajátos helyzetét: a kulturális, nyelvi és nemzetiségi sokszínűséget, amely visszahat a teológia művelésére, a látásmódra, a gondolkodásra. Ez az „élethelyzet” bizonnyal oka annak, hogy a kérdésfelvetésekben, az egyes témák megközelítésében nagy finomsággal, odafigyeléssel s a jelen korra, kultúrára, mentalitásra, a „másik” álláspontjára való fogékonysággal és érzékenységgel találkozunk. Egy olyan teológia bontakozik ki előttünk, amely nem él elefántcsont-toronyban (s a környezete-kontextusa nem is engedné meg, hogy abban éljen), így mind a papság (papi „én” archaizmus és modernizmus között, a cölibátus mint a vízen járás kötelezettsége, a participatio actuosa mint üzenet nem csak a hívek, de papok felé is, vagy éppenséggel a papi identitás újrafogalmazása), mind a halál (a „halálbiztos” halál, klinikai szempontok, Húsvét mint ars moriendi et resurgendi, a szenvedés és a türelem a jó TEOLÓGIA 2012/1-2 131
