Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése - II. rész
A Zsolt2 és 110 krisztológiai értelmezése - II. rész ROZSA HUBA szintézisben a papság témájával köti össze.17 Az egyes kutatók a részletekben már eltérnek egymástól18. A Zsolt 110 keletkezési idejét más királyzsoltárokkal való egybevetésből körvonalazzák a kutatók. JHWH elkötelezettsége Dávid háza mellett, amelyet esküje erősít meg, és ״nem bánja meg” (□חני״אלו), a Zsolt 110,4-ben Dávid háza megújulásának fogság utáni reményéről tanúskodik, és a Zsolt 89,4.36, valamint a 132,11 hasonló kije- lentésének szintjén olvasandó, illetve feltételezi azokat.19 A Zsolt 110 tehát a fogság után keletkezett, és kapta meg kánoni formáját, de a keletkezési idő közelebbi időpontjának meghatározásában már tartózkodók a kutatók.20 Értekezésünkben a Zsolt 110 értelme- zésének ez utóbbi álláspontját követjük. A Zsolt 110 szerkezetét irodalmi elemei segítségével határozzuk meg. A Zsolt 110 feliratának (laa vers) - ״Dávidnak/számára. Ének” ("1ΌΏ דודל) — fontos szerepe van, mert megadja értelmezésének irányát. Maga a felirat a fogság után akkor került a zsoltár élére, amikor a zsoltárok gyűjteményét ״dávidizálták”, azaz kapcsolatba hozták Dávid- dal. A Zsolt 110 esetében azonban a történeti Dávidra való utalásnál többről szó, mint- hogy a zsoltár Izrael fogság utáni helyreállítását egy ,,új” Dávid révén várja, akit Isten helyez trónjára népének javára. A zsoltár két részből áll (laß-3; 4-7. vers), és mindkettő elején egy-egy isteni kije- lentés áll, JHWH mondása (layb vers) és JHWH esküje (4. vers). Az első rész műfajilag prófétai orákulum. A második rész prófétai beszéd.21 A zsoltár felirata I. rész (laß-3. vers) 1. vers: JHWH mondása 2. vers: a király hatalommal teli uralma Sionból 3. vers: a király csodálatos születése II. rész (4—7.vers) 4. vers: JHWH esküje 5. vers: JHWH a király jobbján - JHWH haragjának napja 6. vers: JHWH ítélete a népeken 7. vers: JHWH végérvényes győzelme Az első rész (laß—3. vers) prófétai orákulum, amelyet a prófétai hagyományban szokásos mondás-formula, ״JHWH mondása” (ΓΠΓΡ □אנ) vezet be: egy felszólítás a királyhoz, 17 Pl. SAUR, M., Königspsalmen, 210—224, különösen 221—224; KÖRTING, C., Zion in den Psalmen (FAT 48) Tü- bingen 2006, 206-219, 214; Hossfeld, F. L.-Zenger, E., Psalmen 101-150, 203-205. 18 Itt említjük meg E. Zenger értelmezését, aki a Zsolt 110-et a Psalterium makrostruktúrájába kapcsolja be. Há- rom zsoltár, az ún. ״Dávid-trilógia”, a Zsolt 108-110 összefüggésébe helyezi a Zsolt 110-et, amely ebbe felvéve kapta meg kánoni formáját. A ״Dávid-trilógia” szemléletében Izrael fogság utáni helyreállítását egy ״új” Dávid révén váija, aki JHWH segítségével valósítja meg azt. A Zsolt 110 egy dávidi ״Sión új királya” alakját mutatja be, akit JHWH Sión szent hegyén ״a hajnal méhéből nemzett”. A 4. versben JHWH esküje a Melkizedek sze- rinti papsággal egészíti ki a király alakját. Ez a kijelentés arra a redakcióra megy vissza, amely a Zsolt 110-et a ״Dávid-trilógiába” emelte (Hossfeld, F. L.—Zenger, E., Psalmen 101-150, 204—205). 19 A részletesebb megfontolásokat lásd: NORDFTEIM, M. von, Geboren von der Morgenröte?, 156—157. 211 Vö. pl. Saur, M., Königspsalmen, 221—224; Hossfeld, F. L.—Zenger, E., Psalmen 101-150, 204; Körting, C., Zion in den Psalmen, 214., valamint a 214/234. lábjegyzet. 21 A műfaji meghatározásban Saur, M. megállapításait követjük, Königspsalmen, 210—218. 79
