Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
KUMINETZ GÉZA Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka gukat. Sőt, a vallás által szentesített frigy összeköt a kozmosszal, magával az Isten tervei- vei is. Amíg az érzékiség nem válogat, az erotika pedig válogatós ugyan, de poligám, addig az igazi szerelem a végtelenre törekvés egy formája, amely kizárólagos és az Ab- szolútumot érinti. Minden valódi szerelem önmaga tartósságát igenli, és értelmével el- lenkezik az időhöz kötöttség, a kapcsolat felbomlása. [...] A szerelem tehát örök egyesü- lés, abszolút odaadás. A szexualitás hetedik foka tehát az, amikor a szerelem meg akaija örökíteni magát hűségben és gyermek nemzésében, nevelésében Isten tervei szerint. És ezt hívjuk házasságnak. A házasság értelme tehát a szerelem, mint lelki egyesülés, helye- sebben, mint lelki és testi tényezők egysége. A nemi élet értelme nem önmagában van, hanem csak felülről ismerhető meg, mint a házasfelek kölcsönös önajándékozásának szimbóluma és egyben valósága. [...] A házasságban a nemi élet érzékisége titokzatos, feloldó, ünnepélyes, megragadó, egyesítő. [...] A házasság így erotikának és ethosznak, nemi ösztönnek és erkölcsiségnek, szerelemnek és erénynek szintézise. A nyolcadik fo- kon áll a szüzesség, mely a nemi életről vallási okokból lemond. Ez nem az ösztön el- nyomása, nem is annak gyenge volta; nem is az érzéki hajlamok hiánya, hanem önlegyő- zés eredménye, mely nagyra tartja a nemi életet, de valamely nagyobb érték miatt mégis lemond róla. Összefoglalóan azt kell megállapítanunk, hogy bár főleg bölcseleti kategóriákat al- kalmaz Noszlopi, mégis ezek azok a fogalmak, valóságok, melyek a lélektani kutatások alapkategóriái, határpontjai is. Ez a munka egy olyan ember munkája, akit egy nagy lét- vízió és nagy intuíció ihletett; aki nem akart tudatosan eredetit alkotni, mert tudta, hogy az a tudomány területén is hamisítvány, miként nem lehetünk csak tudatosan jók, még- is alkotása a magyar szellem egyik nagyszerű, eredeti remeke. 4. ÉRTÉKELÉS Első észrevételünk, hogy az emberi jellem nagyságáról tett tanúságot, hiszen szempont- ból tudományos pályájának íve önhibáján kívül megtörött, de ezt jó lélekkel fogadta és viselte Krisztus iránti szeretettel és szeretetből. Aki oly sokat és mélyen írt a szeretetről, a jellemről és aki oly jól ismerte az emberi sorsot, hogyan is tudott volna másképp visel- kedni. Nagy tanúja ő annak is, hogy az igaz hit és az igazi tudomány egymásnak nem el- lenségei, hanem szövetségesei, támogatói, kiegészítői, inspirálói. Fő kutatási területe a filozófia és a lélektan sajátos találkozáspontja a szeretet és a jellem problémája volt. Ma az etikum témája elhanyagolt terület, hiányzik az a szeretet- morál, amit a maga tökéletességében csak Krisztustól lehet megtanulni, a lélek harcát megharcolva. Ajellem megromlása és szeretetre való képtelenség - mely nem magától ment és megy végbe (azaz nem szükségszerűen, tehát nagyon is tudatos emberi közre- működéssel), hanem a tényleges hatalom vezérletével — arra a következtetésre vezeti a tárgyilagos pszichológust, hogy a szigorúan tudományos megfigyelések nem igazolják a világ nagykorúvá válását, hanem épp az ellenkezőjét, a kiskorúvá levést, az infantilizá- lódást. Minthogy az ״újabb adatok szerint a modem, előrehaladott űrbe repülő és elektro- mos agyat kigondoló nyugati civilizáció embereinek több mint a kétharmada érzelmileg kiegyensúlyozatlan, erkölcsileg gyerekes, vallásilag primitív. Úgy látszik, hogy a személyi érettség még soha nem volt olyan fájó, lesújtó és időszerű probléma, mint napjainkban.”20 20 Vö. Szentmártoni, M., A személyi érettség felé, in: Teológiai vázlatok II (szerk. Alszeghy, Z.—Nagy, F.-Szabó, F.-Weissmahr, B.), Budapest 1983, 109. 62
