Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka KUMINETZ GÉZA (mentális sors, ösztönsors és Én-sors) jelenti. Ajellem és a sors a szabadság misztériumát fejezi ki. A személyes Én-központ ugyanis ״irányíthatja az ösztönös áramlásokat, feldől- gozhatja a környezeti benyomásokat és az ösztönös áramlások belső dinamizmusából fakadó élményeket. Az ember sorsa nemcsak ősi adottságaitól, hanem saját személyes el- határozásaitól és választásaitól is függ. A két tényező szoros kölcsönhatásban áll egymás- sál, de a vezető szerep mégis a szabad, szellemi Én kezében van. A választásaink nyomán kibontakozó sors, a jellemsors egyrészt eredője választásainknak, másrészt az ember to- vábbi alakulásának jelentős tényezője. Ajellem nem merev és változatlan, zárt egység, nem kész adottság, hanem feladat, amely állandó bontakozásban van, bár esetleg sikerül- hét minden jellem mélyén azt az alapvető ritmust felfedezni, amely az embert egész élet- útján végigkíséri”.18 Ajellem tekintetében (mely az egyén sajátos tulajdonságainak szer- vés egysége) különbséget kell tennünk a mély vagy látens és a személyes vagy manifeszt jellem között. A mély jellemet adja a személy ösztönös struktúrája, melynek alapja az ún. biológiai alkat. A személyes jellemet pedig az Én, az ösztön, az érték kölcsönös vonatko- zása, az én állásfoglalásaiból kibontakozó jelleg.19 Sors és jellem egy és ugyanazon valóság két oldala, egymással korrelációban levő dimenziói az emberi lénynek. Az embert jelen- tősen, befolyásolja jellemének és sorsának alakulásában a) a korszellem, a családi és tár- sadalmi közeg, ami vagy segíti, vagy hátráltatja, b) a saját igazságkeresése, az igaz világ- nézet, vallás megtalálásának és szolgálásának vágya és c) a saját értékakaró késztetéseinek fejlesztése, illetve értékellenes késztetései erejének következetes és tudatos tompítása. E jó harc megharcolásának eredménye az olyan ember, aki az eszmék és eszmények te- kintetében idealista, a dolgok megítélésében realista, míg a kitűzött célok megvalósításá- ban meliorista, vagyis aki az adott körülmények közt a ténylegesen megvalósíthatóra koncentrál. A keresztény felfogás a lélek egyetlen képességét sem tartja önmagában rossznak, de minden képességnek a maga módján és koordináltan képessé kell válnia az életesz- mény, az Osigazság, az Osjóság és az Osszépség, vagyis az Istenember szeretetből fakadó szolgálatára. Ebben áll a keresztény egzisztencia, az emberi szabadság és méltóság titka. S aki meghódol Krisztus előtt, annak megnyílik e titok, az részt kap belőle: a sorsot nem vak fátumnak, hanem az isteni Gondviselés bölcs intézkedésének, az emberi erőfeszítést nem sziszifuszi küzdelemnek, hanem a személyiség értékekkel való telítődésének látja. 3. A VILÁGNÉZETEK LÉLEKTANA EREDETISÉGE ÉS ÚJDONSÁGA Mivel mindkét tudomány hasonló intenzitással érdekelte, megélte szerves kapcsolatukat. Minden bizonnyal ebből a benne meglevő egységből táplálkozott élete egyik fő művé- nek témája, a világnézet és a pszichológia egymásra hatásának vizsgálata. Már maga a cím is eredeti, mivel eleven erővel döbbenti rá az olvasót arra, hogy a szubjektum kérlelhetetlenül belejátszik a saját világnézet alakulásába, tehát fikció, vagy jó esetben megharcolandó feladat az a látás, melyet a dolgok semleges, vagy inkább tár- gyilagos szemlélésének nevezhetünk. 18 Vö. Zemplén, Gy .,Jellem és Sors a modem Kar aktéról ágidban, in: A Ciszterci Hittudományi Főiskola 1943. évi Év- könyve, Zirc 1943, 180. 19 Vö. Zemplén, Gy., Jellem és Sors a modern Karakterológiában, in: A Ciszterci Hittudományi Főiskola 1943. évi Év- könyve, Zirc 1943, 184—186. 45
