Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Dobos Károly Dániel: A zsidó-keresztény párbeszéd "jeruzsálemi perspektívából"
DOBOS KÁROLY DÁNIEL A zsidó-keresztény párbeszéd Jeruzsálemi perspektívából’ kapcsolatát a bibliai hagyomány köré szőtt két midráshoz28 hasonlította.29 A két közösség közötti minden más vallásnál bensőségesebb viszonyt II. János Pál pápa is több alkalom- mai megfogalmazta: ״A zsidó vallás számunkra nem valami »külsőleges realitás«, hanem bizonyos módon vallásunk »belső terébe« tartozik.”30 E belső összetartó erő fel- és elis- mérésé régen megtörtént, ugyanakkor a deklarációkon túl mindez ideig keveset halad- tunk előre. Az ICCJ 2009. nyári berlini konferenciáján Peter Müssinghof aacheni püs- pök a judaizmus teológiai újraértékelésének szükségszerűségét hangsúlyozta.31 A feladat azonban rendkívül komplex, és a teológiai rendszer számos pontjának újragondolását érintené. Jan Willebrands bíboros, a zsidókhoz fűződő vallási kapcsolatok vatikáni bízott- ságnak egykori elnöke, az előttünk álló feladatokat a következőképpen foglalta össze. íz- rael népének és Izrael tanításának32 új szemlélete sok kérdést vet fel a teológiának, s ezek ״a krisztológiától az ekkleziológiáig, a liturgiától a szentségekig, az eszkatológiától a vi- lág előtti tanúságtételig tejednek”.33 Még tovább ment a bizottság előző elnöke, Walter Kasper bíboros, amikor a judaizmust ,,minden másság szentségének” nevezte, melyet ,,az egyháznak meg kell tanulnia felismernie, elismernie és ünnepelnie”.34 Izrael egzisztenciális valóságával való találkozás ideális terepe lehetne Izrael országa. Hiszen a 2000-es évek második fele óta Izrael a világ zsidóságának számszerűleg is leg- fontosabb centruma,35 ugyanakkor egyértelműen a mai Izrael az a hely, ahol a zsidó val- lási gondolkodás a maga pluralisztikus megjelenési formájában a legmesszemenőbben reprezentált: a skála az ultraortodox formációktól az ortodoxia modemitásra is nyitót- tabb képviselőin keresztül a mérsékelt konzervatív irányzatokon át egészen a reformerek különféle megjelenési formáiig terjed.36 Félve mondom ki, nehogy túlzott idealizmussal legyek vádolható: Izraelben élve - e plurális zsidó társadalomtól vallásilag és kulturálisan szeparáltan, mégis azonos földrajzi és kulturális térben mozogva (s az izraeli társadalom nagyobbik felével közös történelmi tapasztalat birtokában37), sőt közös nyelvi háttérrel38 28 Midrásnak nevezzük a rabbinikus bibliaexegézis alkotásait, melyek tulajdonképpen a héber Bibliára támaszkodó teologizáló szövegek. 29 Idézi Rosen, D., Learning Front Each Other— A Jewish Perspective; vö. http://www.jcrelations.net/en/?id=2369, (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 30 Elhangzott 1986. április 13-án a római zsinagógában. A szöveg elérhető: http://www.ccjr.us/dialogika-resources/documents-and-statements/roman-catholic/pope- john-pauli-ii/305-jp2-86aprl3.html. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 31 Vö. Über die Notwendigkeit, Theologien des Judentums zu entwickeln, die die unterschiedliche Integrität von Judentum und Christentum bejahen; vö. http://www.iccj.org/de/?item=473#2626. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 32 S itt nyilvánvalóan nem csak a szöveges hagyományra gondolok, hiszen köztudott, hogy egy vallási rendszer lé- nyegéhez szinte lehetetlen kizárólag diszkurzív úton hozzáférni. 33 Idézet Jan Willebrands 1985. április 17-én Rómában a Nostrae aetate 20. évfordulója alkalmából elhangzott be- szédéből. (Face to face 12 [1985. ősz] 12.) A beszédet idézi Neudecker, R., Az egy Isten sok arca, Magyar Zsi- dó—Keresztény Tanács, Mérleg, Budapest 1992, 59. 34 Walter Kasper 2002. október 28-án, a Nostrae aetate kihirdetésének 37. évfordulóján elhangzott beszéde. A sző- veget idézi és elemzi: Cunningham, P. A.,Judaism as a ״Sacrament of Otherness, vö. http://www.jcreladons.net/en/?item=2189. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 35 Vö. http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Judaism/jewpop.html. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) A 2006-ban rögzített adatsor szerint a világ zsidóságának 40,6%-a él Izraelben, míg 40,3%-a az Egyesült Álla- mokban. 36 Természetesen az is tény, hogy az ortodoxia különböző izraeli szegmensei jelenleg — az amerikai közösségeknél sokkal inkább — elzárkóznak a párbeszéd minden formájától, ugyanakkor az ortodoxia konzervatív formáinak még mindig nagy befolyása van az izraeli belpolitikára. 37 A mai Izraelben statisztikailag a muszlim területekről bevándorolt zsidók leszármazottai alkotják a többséget. 38 A helyi keresztény közösség tagjai általánosságban folyékonyan beszélnek héberül. 26
