Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)

2011 / 1-2. szám - Dobos Károly Dániel: A zsidó-keresztény párbeszéd "jeruzsálemi perspektívából"

A zsidó-keresztény párbeszéd Jeruzsálem! perspektívából”

DOBOS KAROLY DANIEL

2. A ZSIDÓ-KERESZTÉNY PÁRBESZÉD ,JERUZSÁLEMI REALITÁSA”

Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a zsidó-keresztény dialógus (történelmi okok- ból) a mai Izraelben rövidebb távlatokra tekint vissza, mint Európában vagy az Egyesült Államokban, és jelenleg még formatív periódusát éli. Izraelben zsidók és keresztények dialógusának három, jól elhatárolható színtere létezik:13 14

1. Izrael is aktívan részt vesz a tudományos és egyházi szféra globális dialógusában.11 Ezen a szinten a dialógus általában izraeli zsidók és Izraelben élő európai vagy észak-amerikai keresztények15 részvételével folyik. A dialógust sarkalló kérdések — e szinten — nagyjából megegyeznek az európai/amerikai modell azonos kérdésfeltevéseivel:

• Milyen következményei vannak Izrael állam létrejöttének a keresztények és a zsi- dók tradicionális viszonyára?

• Elogyan érthetjük meg a kezdeti bibliai örökség zsidó és a keresztény interpretá- ciójának különbözőségeit?

• Mi történt a Krisztus utáni első évszázadokban? Hogyan formálódott a sajátos zsidó . és keresztény identitás?

• Mi a helyes viszony a vallás és a politikai hatalom között?16 17

• Hogyan szültek ״teológiáink” elfogadhatatlan társadalmi ideológiát és gyakorlatot.

2. Az előbbinél kezdetlegesebb formákban, de léteznek párbeszédre irányuló törekvések a helyi kereszténységé és a zsidóság között is. E kisebbség sajátos karakterisztikumai és az európai/amerikai mintáktól gyökeresen eltérő történeti tapasztalata teszik érthetővé a lokális izraeli dialógus sajátos problémáit:

A. A zsidó-keresztény koegzisztencia kétezer éves történelmében először a mai íz- raelben a zsidó fél a társadalmilag és politikailag domináns elem.

B. A lokális keresztények nyelvi és kulturális identitásukban arabizáltak,18 így nem- csak a zsidó államban alkotnak kisebbséget, de sajátos csoportot képeznek a musz- lim többségen belül is.19

13 A következő felosztásban D. M. Neuhaus SJ Dialogue in Jerusalem című írására támaszkodtam. Az írás elérhető az interneten: http://www.biblico.it/doc-vari/neuhaus_ing.html#_ftn2. (A kutatás ideje: 2010. november 9.)

14 Ennek egyik mértékadó izraeli helyszíne a Jeruzsálem belvárosában működő Shalom Hartman Institute. Az in- tézet a vallásközi párbeszéd számára biennále jellegű tematikus teológiai konferenciái miatt érdekes, ahová rendszeresen keresztényeket és muszlimokat is meghívnak. Az egyes vallási közösségek saját tradícióik meghatá- rozó hagyományaira támaszkodva mintegy ״tükröt tartva” önmaguk és partnereik számára késztetik tovább- gondolkodásra mind önmagukat, mind dialóguspartnereiket.

15 E ״nem-őshonos” keresztények kb. 30 000 élnek Izraelben. Sok izraeli számára ők testesítik meg a keresztény- séggel való találkozás egyetlen formáját.

16 E ponton a zsidó fél tapasztalata messzemenően hozzájárult ahhoz, hogy a keresztények ráeszméljenek arra, hogy milyen magas morális árat kellett fizetniük a politikai hatalom birtoklásáért.

17 Ma Izraelben az őshonos keresztények lélekszáma kb. 120 000 fő. Ők a lakosság 2%-át teszik ki. E kisebbség fe- lekezetileg is rendkívül tagolt: húsz történelmi és harminc egyéb (elsősorban protestáns) egyház van jelen. Ki- lene egyház élvez állami elismertséget: a görög ortodox, az örmény ortodox és a szír ortodox egyház, valamint a római katolikus, a maronita, a melkita (görög katolikus), az örmény katolikus, a szír katolikus, a káld katolikus és az (anglikán) episzkopális egyház.

Kis számban, de léteznek Izraelben héberül beszélő keresztény közösségek is.

19 A helyi realitás ismeretében nélkülözhetetlen a dialógus ״trialógussá” bővítése, az iszlám közösség képviselőinek bevonása.

23