Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A temető mint szent hely
SZUROMI SZABOLCS ANZELM O.Praem. A temető mint szent hely* ״Loca sacra ea sunt quae divino cultui fideliumve sepulturae deputantur dedicatione vei benedictione, quam liturgici libri ad hoc praescribunt.” Ez a meghatározás vezeti be a hatályos Egyházi törvénykönyvön belül a szent helyek és szent idők témáját (vö. 1205. kán.).1 Az új Codex az 1240-1243. kánonig tárgyalja a temetőkre vonatkozó egyetemes egyhazfegyelmet, melyek követik a CIC (1917) rendelkezéseinek tartalmát (vö. Cann. 1205—1206, 1208, 1209—1211), így — a temetési tilalmak kivételével — megfelelnek a ko- difikáció előtti kánoni normáknak, melyek közül ki kell emelnünk a C. 13 q. 2 cc. 15, 18; az X 5. 31. 16; a Clem. 3. 7. 2; az Extrav. Com. 2. 1. un.; az Extrav. Com. 3. 6. 2; valamint X. Leó 1516. december 19-én megjelent, Dum intra kezdetű konstitúcióját.2 1. SZENT HELY ÉS ANNAK ALAPÍTÁSA A CIC (1917) rendelkezése szerint (vö. CIC [1917] Cann. 1156—1157) a szent hely stá- tusa elnyerésének konstitutív feltétele az illetékes egyházi hatóság által végzett felszente- lés vagy megáldás.3 Az illetékes egyházi hatóság lehet a megyéspüspök, illetve amennyi- ben exempt szerzetesi intézmény által létesített szent helyről van szó, úgy arra a klerikusi megszentelt élet intézményének vagy apostoli élet társaságának kompetens nagyobb el- öljárója jogosult. A megáldáshoz vagy felszenteléshez azonban mindenképpen szükséges az ordinárius engedélye, beleértve azokat az eseteket is, amikor erre vonatkozóan a szer- zetesi intézmény korábban privilégiummal rendelkezett.4 Amennyiben a helyi ordiná- rius szándékozik egy területén belül működő szerzetesintézmény számára új szent helyet alapítani, úgy szüksége van az adott intézmény nagyobb elöljárójának a beleegyezésé- re. A szent helyek hagyományosan ki voltak véve a világi hatalom joghatósága alól (vö. a templomok, a kápolnák, temetők). A szent helyeknek ez az exemptiója az egyház történelme során számos esetben jelentett védelmet nemcsak a keresztények, de más * Készült Rómában; elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság 2011. október 4-i konferenciáján (Budapest). ' Vö. Codíce di diritto canonico commentato, Milano 2001, 995. 2 Szuromi, Sz. A., A temetésre vonatkozó egyházfegyelem a XII-XIII. században (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/4), Budapest 2002, 43-61. 3 Conte A C0R0NATA, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque eléri et scholarium, II. Taurini—Romáé 19514, 23-24. 4 Vermeersch, A—Creusen, I., Epitome Iuris Canonici cum commentariis ad scholas et usum privatum, II. Paris—Bru- xellis 19547, 328-330. TEOLÓGIA 2011/3-4♦ XLV {2011) 229-23■ 229
