Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Ásványi Ilona: A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995)
A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995) ÁSVÁNYI ILONA bői idézünk hosszabban: ״Az indító főszerkesztő rövid néhány év alatt el is érte kitűzött célját: a témaválasztásában és a publikálok számában évről évre szélesedő folyóiratot a papság és az egyre nagyobb számú világi olvasók szívesen fogadták. A Zsinat tanítását közvetítő, szellemében elmélyülő folyóirat a teológia iránt egyre nagyobb számú érdek- lődő igényeit — szerény teijedelme miatt - legalább részben ki tudta elégíteni. A meg- jelentetett írások a szakmailag elmélyülni kívánókon kívül a hit, a keresztény élet kérdé- seiben tájékozódni kívánókat is kielégítették, a keresztény lelkiséget is mélyítették... Folyóiratunk három évtizeden át mindenekelőtt Isten és a mai világ valóságát igyekezett szintézisben látni és emberközelbe hozni. Keresztény hitünket és az e hitből fakadó éle- tét akartuk kortársaink számára minél hitelesebben, közérthetőbben ismertetni, közvetí- teni. Hogy törekvésünk nem volt hibáktól, fogyatékosságoktól mentes — ez természetes. Minden emberi munka, fáradozás magán viseli az emberi gyarlóság, töredékesség jegyeit is. Ugyanakkor e töredékességben is mindig az isteni Teljesség felé igyekeztünk tekin- teni, Olvasóinkat e Teljesség felé kívántuk irányítani... Egy-két generációnyi idő eltel- tével bizonyára akad majd néhány kutató, aki értékelni fogja — már történelmi távol- ságtartással - folyóiratunk három évtizedes munkáját. (Ebből mintegy negyedszázad a diktatúra idejére esett!) Annyit azonban a munkánkat hosszabb ideje figyelemmel kísé- rők már megállapíthattak, hogy folyóiratunktól, szerkesztői koncepciójától távol állt a »beszűkítés« szemlélete. Folyamatosan törekedtünk rá, hogy ne csak a szaktudományos munkát végzők lapjává váljunk. Távol állt tőlünk az az ezoterikus, beszűkítő szemlélet, mely csak a kevés »bennfentest« tartja szem előtt. E nyitottságból fakad az is, hogy ismé- telten közöltük más keresztény egyházak képviselőinek írásait, és helyet adtunk a tudó- mányos igényeket szem előtt tartó, az »élet sűrűjét« jobban ismerő gyakorló kereszté- nyék publikációinak.”74 * * * A bevezetőben vállalt visszatekintésünket, ismertetésünket a már idézett Alszeghy Zoltán gondolataival zárjuk: ״Világosan ki kell mondani, hogy az élettől távol álló teológia sem a tudomány követelményeinek, sem a hit követelményeinek nem felel meg, tehát rossz teológia. [...] Ha azt állítjuk, hogy az igazi hittudománynak a közösség életét kell szol- gálnia, ezzel nem fogadjuk el azt a téves (bár sokszor ismételt) követelményt, hogy a teológia nyelvének a közösség minden tagja számára érthetőnek kell lennie. Ez a köve- telmény már csak azért is téves, mert voltaképpen nincs is minden ember számára érthető nyelv... A hittudomány nem akkor élet közeli, mikor minden ember számára érthető, hanem, amikor az egyházi közösség létproblémáiból indul ki, azoknak a megoldására vezet, és így olyan megállapításokat érlel ki, amelyeknek következményeit és követel- ményeit aztán bizonyos népszerűsítési eljárással csakugyan az egész közösség színe elé le- hét teijeszteni.”75 Meggyőződésünk, hogy a Teológia ezt a feladatot a maga korában vállalta és teljesí- tette — hiányt pótlóan, mert a ״... folyóirat helyet adott egy-egy - elsősorban a gyakor- lati teológia körébe tartozó - kérdés megvitatásának, vagy kényesebb témák felvetésé- nek.”76 Vö. Teológia 29 (1995), 193-194. Alszeghy, Z., Bevezetés a teológiába (Teológiai kis könyvtár 1/1), Róma 1975, 87—89. Gárdonyi, M., Magyar teológusok útkeresése a szocializmus évtizedeiben, in Vigília 72 (2007), 754. 19
