Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Ásványi Ilona: A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995)
ÁSVÁNYI ILONA A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995) emelünk ki: ״A válaszolók foglalkozási adataiból... kitűnik, hogy a kiadóhivatal címkar- tonjain ugyan a papi megrendelők, a plébániák és az egyházi intézmények vannak na- gyobb számban, a hozzászólásokban viszont nagyobb számban jelentkeznek a világiak. Elgondolkodtató, hogy számos világi olvasó, aki gyakran példányonként vásárolja a la- pót... mennyire sajátjának tekinti folyóiratunkat, a cikkeket el is olvassa(!), és ezért elvá- rásait nyíltabban, merészebben, igényesebben fejezi ki... az öt évvel ezelőtti válaszokhoz viszonyítva szembetűnő... hogy olvasóink igénye határozottabban körvonalazódott. A különböző bel- és külföldi egyházi folyóiratokból az elmúlt éveknek olykor szenzá- ciósnak tűnő teológiai »újdonságait« már megismerték, ezért érdeklődésünk ma inkább a belső építésre, a hazai teológiára és az egyházi teendőkre összpontosul. Leginkább azt a gyakorlati teológiát kérik számon tőlünk, amit immár elvszerűen alátámasztva és megva- lósításra előkészítve várnak. A válaszokban újra és újra előtérbe kerül a tett: a praxist ma- ga az élet igényli. Ezekből a kérdésekből, igényekből mindinkább nyilvánvaló, hogy ma a teológia egyáltalán nem »öncélú bálvány«, hanem az ember üdvösségének épp olyan szent eszköze, mint az egyház egyéb kincsei. A világiak hangja bátrabb és kifejezettebb lett, és nemcsak hozzászólóként jelentkeznek, hanem mint részt venni akarók, akik ki- vánják, sőt megkívánják, hogy felkészítsük őket Isten népében vállalt munkájukra.”65 A Nyitott kapukat fejezetben azt olvashatjuk, hogy szinte minden válaszadó köszö- netet mondott a ,,hozzászólás lehetőségéért”. Volt, aki az olvasók megbecsüléseként ér- tékelte a kérdéseket, volt, aki a kérdőív igényességét dicsérte, volt, aki az észrevehető fejlődést méltatta, a folyóirat tartalmával, sokszínűségével kapcsolatban. A következő ״dicséret” pedig ״igazolta” a Teológia szerkesztőinek a lap közel harmincéves fennállása alatti mindenkori szándékát: ״Köszönjük a Szerkesztőség bizalmát. Jólesik, hogy mi, ol- vasók is egy kicsit szerkesztőnek érezhetjük magunkat. (B. A. káplán).” A ״mi” Teoló- giánk fejezet összegzéséből kitűnt, hogy az olvasók a korabeli külföldön megjelenő teológiai lapokat, kiadványokat is olvasva megértették és értékelték a Magyarországon megjelenő, magyar teológiát teremtő és művelő folyóiratot. A Kik vallják magukénak? fejezetből kitűnik, hogy a folyóiratot egyaránt magukénak vallották a papok és a világiak. A többség azt igényelte — még a papság köreiből is -, hogy a Teológia ne magas-szakmai, tudományos folyóirat legyen, hanem segítse a lelkipásztori munkát és a mindennapi hí- vő keresztény életet, hogy legyen segítségére a papképzésnek és a világiak hittudományi képzésének. A szerkesztői összegzés ugyanakkor hozta az ezzel kapcsolatos ellenvélemé- nyékét is. A Folyóiratunk feladatköre fejezetben a lap hangvételével kapcsolatos észrevéte- leket százalékos arányban közli a szerkesztő, ezek szerint 60% mérsékelt, kiegyensúlyo- zott, 28% haladóbb irányzatot, 12% konzervatívabb felfogást, hangnemet kívánt. A lap mindenkori szerkesztői szándékát, vállalt feladatát egy névtelen plébános fogalmazta meg: ״A Teológia felelős, azért, hogyan kerül a papok és hívek elé a zsinat utáni gondol- kodás.” A folyóirat mind a huszonkilenc évfolyamát végiglapozva láthatjuk, hogy a Mit olvasnak szívesen? és a Szót kérnek világiak! fejezetekben javasolt és kért témakörök, té- mák66 a későbbiekben - kevés kivételtől eltekintve - mind szerepeltek vagy újraszere- peltek a folyóirat hasábjain. A két fejezet között olvashatunk egy százalékos összegzést az olvasók megoszlásáról (férfi-nő, pap-világi, diplomás-nem értelmiségi, negyven éven aluli-negyven éven felüli), a legolvasottabb külföldi és magyar szerzőkről. A mindenkori 65 Vö. Olvasóink távlatából, in Teológia 11 (1977/1), 17—18. “ Néhány téma: biblikus tárgyú cikkek, az egyház belső dialógusa, egyháztörténelem ״kényes kérdései”, egyház- községi élet alakítása, laikus képzés, lelki témák, szeretet teológiája stb. 16
