Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében
A misszió és az új evangelizáció kihívásai az ökumenében KRÁNITZ MIHÁLY A más vallásokkal való párbeszéd szintén része az egyház evangelizáló küldetésé- nek. Mivel Isten minden embert hív - és az üdvösség egyedül Krisztustól származik —, ezért a misszió természetes módon irányul azokra az emberekre, akik nem ismerik Krisztust és az ő evangéliumát.20 Az evangelizáció itt valójában nem jelent mást, mint a remény hirdetését. Ennek része az Isten szeretetének az irántunk, és a mi szeretetünknek Isten iránt való bemutatása. Az evangelizáláshoz hozzátartozik, hogy beszéljünk a go- nősz misztériumáról, szóljunk az imádságról, az egyház iránti szeretetről és a szentségek vételéről.21 Az új evangelizáció során számolni kell azzal is, hogy világszerte terjedőben van az a szemlélet, hogy elegendő a technikai fejlődés és a gazdasági növekedés, hogy ״az em- bér emberibbé váljék”.22 2. AZ ÚJ ÖKUMENIKUS MISSZIÓ-PARADIGMA KIHÍVÁSAI David J. Bosch (1929—1992) Paradigmaváltások a misszió teológiájában című összefoglaló művében kiemelt helyet biztosít a párbeszéd és a misszió kapcsolatának.23 A holland pro- testáns szerző szerint bár a misszió és az evangelizáció szorosan összetartozik, mégsem ugyanaz. Nem szinonimák, de szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mind a teológiában, mind pedig a gyakorlatban.24 A misszió az egyház küldetése a világhoz szeretetre, szolgá- latra, igehirdetésre, tanításra, gyógyításra és szabadításra. Az evangelizálás pedig a misszió lényegi eleme. Az igazi helyes evangelizálás az egyház missziójába ágyazódik be.25 Bosch alapvető meglátása, hogy sohasem szabad egy nem keresztény népet vagy akár csak egy személyt előfeltételekkel megközelíteni. Az első szükséges magatartás, hogy ״jó szívvel fogadjuk el a különböző vallások létezését”.26 A II. Vatikáni Zsinat ezen a területen nagyot alkotott, amikor a nem keresztény vallásokról (Nostra aetate) és a val- lásszabadságról (Dignitatis humanae) adott ki dokumentumot. Mindez a katolikus egyház megnyílását jelentette a többi vallás felé, és a párbeszédre való készséget. Az elmúlt ötven év ״új népvándorlásának” köszönhetően gyakorlatilag nincs olyan ország Európában, ahol ne tartozna a mindennapi tapasztalathoz más vallások kö- vetőinek a jelenléte. Bosch felfogásában ebből következik kiindulópontként az első kö- vetelmény: a különböző vallások létezésének elfogadása. Az új misszió egy másik sajá- tossága lesz a nem keresztény vallások tagjaival való folyamatos dialógus. Ez pedig elkötelezettséget jelent. Az ״élő” vallások, az ״élő” hitek természetesen különböznek a keresztény vallástól és hitfelfogástól. A párbeszéd nem jelentheti a saját önazonosság fel- adását. Épp ellenkezőleg, a felek mindegyikének elkötelezetten kell képviselnie vallási 20 Uo. 55. 21 Vö. VI. PAl pápa, Evangelii nuntíandi, 28. 22 Redemptoris missio, 59. 23 Bosch, D. J., Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Harmat Kiadó—Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet, Budapest 2005, 441-444. A 62 évesen motorbalesetben elhunyt Bosch a dél-afrikai holland református egyház tagjaként 1971-től tanított missziológiát Pretoriában, és szerkesztette a Theologia Evangelica című lapot. ‘4 Bosch, D. J., Paradigmaváltások a misszió teológiájában (A misszió mint evangelizálás: 377-385). A 2012. évi szi- nódus munkadokumentuma szinonimaként értelmezi az új evangelizációt és a missziót. Vö. SlNODO Dei Vés- COV1 XIII. Assemblea Generale, La nuova evangelizzazione per la trasmissione della Jede cristiana, 10, Lineamenta, Librena Editrice Vaticana, Cittä del Vaticano 2011, 44. 25 Uo. 377. 26 Uo. 441. TEOLÓGIA 2011/3-4 163
