Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Török Csaba: Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia
TÖRÖK CSABA sub conditioné) — a beleegyezés révén ugyanis nem valószínűnek tartok egy kijelentést, hanem bizonyosságot szavazok neki, elköteleződöm általa és mehette, még akkor is, ha nem áll a rendelkezésemre egy logikai levezetés bizonyossága.55 56 Természetesen egy ilyen jellegű totális emberi cselekedet a puszta filozófiai esz- mefuttatások berkein belül nehezen elképzelhető, a száraz formális megközelítés során érezzük, hogy egy nagyon fontos elem, mondhatni az egész beleegyezési aktus hajtóere- je, dinamizmusa hiányzik még. Mi ez? Az a felismerés, hogy a hitaktus végső alapja nem más, mint a szeretet. Newman a szeretet tökéletességét Jézus Krisztus keresztáldozatában látja. Krisztus a keresztje által szerezte meg magának a világot, és azóta is birtokában tart- ja azt. A kereszt lett annak a jele, hogy már nem csak a valószínűségekre alapozott em- béri válaszok léteznek, hanem a totális ráhagyatkozás, a bizalom, a globális beleegyezés- ként felfogott hitaktus is valós alappal bír. ״Ugyanis a Kereszten, s Abban, aki rajta függ, minden dolgok találkoznak; minden dolgok alatta állnak, mindeneknek szüksége van rá. A kereszt a középpontjuk és az értelmezésük. Mi- vei Ót felemelték rá, Ó minden embert és minden dolgot magához tud vonzani.7756 Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia 4. BELEEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉS57 A hitaktus kapcsán szólni kell még a következtetés (inference) szerepéről is. Világos, hogy mi az alapvető különbség a beleegyezés (assent) és a következtetés (inference) között. Ez utóbbi feltételesen, míg az előbbi abszolút módon fogad el egy kijelentést. A követkéz- tetésnek az alábbi formáit nevezi meg Newman:58 — Formális (explicit) következtetés: logikai levezetés, érvelés — a verbális bizonyítás szintje, a legjobb kifejeződése a szillogizmus.59 — Nem formális, informális (implicit) következtetés: spontán, intuitív, természetes — a mentális belátás szintje.60 — Természetes következtetés: az átlagos emberi következtetés egyetlen aktusként, és nem hosszas folyamatként mutatkozik meg, egy része egyenesen a tudattalan szín- ten játszódik le, nem fogalomtól fogalomig lépkedve zajlik le — a dolgoktól dolgo- kig tartó, gyakorlati és mindennapi következtetés szintje.61 Az igazság iránti elkötelezettség és szeretet mindig messzebb visz, mint ahová a puszta bizonyításokkal és levezetésekkel eljuthatunk. A következtetés szükségszerű lépcsőfok, de a végső cél a beleegyezés. Ennek feltétel nélküli formáját csakis az igazság válthatja ki — amelyet vagy totálisan elfogadok, vagy sem, harmadik lehetőség nem adott (ld. a Locke kapcsán elmondottakat). 55 Ld. GA 159—164; vö. Newman, J. H., An Essay on the Development of Christian Doctrine, Longmans, Green & Co., London-New York-Bombay 1909, 327-330; 56 Newman, J. H., Sermon 7: The Cross of Christ the Measure of the World, in Id., Parochial and Plain Sermons, vol. 6, Longmans, Green & Co., London-New York-Bombay 1907, 83—93, 86. 57 Vö. DTF 826k. s* Vö. Arzt, J., art. Implicit reasoning, in HWPh 4,261k. 59 Ld. GA 259-287. 60 Uo. 288-329. 61 Uo. 330-342. TEOLÓGIA 2011/1-2 117
