Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)

2011 / 1-2. szám - Török Csaba: Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia

TOROK CSABA

Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia

Newman az emberi megismerés rendjéből indul ki. Három mentális aktust külön- böztet meg, amelyeknek megfelel a propozíciók hármas rendje. A mentális aktusok eltérő nyelvi formákban fejezik ki önmagukat. Ezek visszatükröződnek a három emberi-értei- mi karakterben. A newmani rendszert az alábbi táblázatban tudjuk összefoglalni:

propozíqió módja30

mentális aktus31

kifejezési forma32

mentális karakter33

kérdő

kétely

(doubt)

kérdés

(question)

szkeptikus

feltételes

következtetés

(inference)

konklúzió

(conclusion)

filozófus

kategonkus

beleegyezés

(assent)

állítás

(assertion)

hívő

Az ember értelmi működése három módon tudja ismeretre vezetni az egyént:

— Propozíció (proposition): fogalmi ismeret.34

— Felfogás (apprehensionj:35 spekulatív ismeret, jelentésadás a propozicionális fogai- maknak az értelmezés aktusában. Két módja van: fogalmi és valós, attól függően, hogy a propozícióban foglalt állítmány egy általános fogalom, vagy pedig konkrét tényt fejez ki.36 Newman szerint a valós felfogás erőteljesebb, mint a fogalmi.37 A felfogás teszi lehetővé azon képek (images) létrejöttét, amelyek által egyfelől meg- őrizzük magunkban a kognitív kifejezéseket (cognitive expressions), másfelől képessé válunk a kombinatorikus gondolkodásra (faculty of combination);

— Beleegyezés (assent): egy propozíció feltétel nélküli, teljes, abszolút elfogadása an- nak felfogása alapján.38

Miképpen juthat el az ember ehhez a teljes, kategorikus beleegyezéshez? Miként van módja arra, hogy totális egzisztenciájával beleegyezzen valamibe? Newman két lehető- séget különít el39:

30 Ld. GA 3.

31 Ld. GA 5.

32 Ld. uo.

33 Ld. GA 6.

34 Ld. fent.

35 Ld. GA 9-12.

36 ״A következőkben kiemelem, hogy két módja van a propozíciók felfogásának, fogalmi és valós... (...) [az előbbi] állítmá- nya általános fogalom, és nem állhat egy tény helyett, míg az eredeti propozíció, amely az előbbiben benne foglaltatik, ki- fejezhet és sokszor ki is fejez egy tényt. Vagyis »A kolera közöttünk van» egy valós propozíció; ám a «Vitathatatlan, hogy

'a kolera köztünk van’« egy fogalmi propozíció” — GA 214.

37 ״A valós felfogást erősebbnek kell mondanunk a fogalminál, mert a dolgok, amelyek a tárgyai, megvallottan hatásosabbak és érzelmibbek, mint a fogalmak, amelyek a fogalmi felfogás tárgyai. A tapasztalatok és azok képei megragadják és elfoglalják az értelmet oly módon, ahogy az absztrakciók és azok kombinációi nem.” — GA 37.

38 Érdekes megvilágításba helyezi a newmani felfogást az Aquinói Szt. Tamással való szembesítés: Evans, G. R., Neuman and Aquinas on Assent, in The Journal of Theological Studies, NS 30 (1979), 202—211.

39 Ld. GA 36-97 (chap. 4).

114