Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Ásványi Ilona: A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995)
A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995) ÁSVÁNYI ILONA A Teológia folyóiratot Radó Polikárp bencés szerzetes, a tudós liturgikus professzor indította el 1967-ben. Számos kollégával konzultált, mielőtt lépéseket tett a lap útra in- dításáért. A lap megjelenésének engedélyeztetése az Állami Egyházügyi Hivatalnál (AEH) nem volt egyszerű feladat, másfél éves egyeztetés, tárgyalássorozat előzte meg. De az egyházi főhatóság hozzájárulását sem volt könnyű megszereznie. Az AEH-nál folyó, nagy türelmet és kitartást igénylő tárgyalásokon a későbbi fele- lős szerkesztő, Szennay András is részt vett. Az állhatatosság végül megtermetté gyümöl- csét.46 (Az adott korszakot ismerők számára érdekes, a szerkesztők számára fontos tény, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal egyetlen egyszer sem élt a nyomdába küldés előtti cenzúrával. Azonban sajnálatos módon ekkorra már az ún. öncenzúra oly mértékben ki- alakult, hogy a közreműködők élhettek és éltek is azzal. Vö. 17. lábjegyzet). Radó professzor úr egyre erősödő szembetegsége miatt két kollégáját, Szennay Andrást és Gál Ferencet kérte fel, hogy főmunkatársként legyenek segítségére. Ez mind- addig így is maradt, míg 1971-től a főszerkesztői munkában Szennay András utódja lett, Gál Ferenc változatlanul főmunkatárs maradt. A lap itthon és külföldön is egyaránt feltűnést keltőén magas példányszámban, ne- gyedévenként 4000 példányban jelent meg. Csak a lap megjelenésének végső időszaká- ban kellett az akkor romló gazdasági helyzet miatt a példányszámot csökkenteni. Szomorú? Érdekes? Mindenképpen a korszakot, a magyar viszonyokat jellemző megjegyzésnek szánjuk: a folyóirat egyes oldalszámainak teijedelme kötött volt, emiatt — hogy a tartalom minél több legyen, a Teológiát nagyon kis betűvel szedték. 5. A TEOLÓGIA SZELLEMISÉGE, LELKISÉGE, CÉLJA Az 1967-ben induló teológiai folyóiratot múltjában számos szál fűzte a hittudományi kar által kiadott Theologia (1934—1944) című folyóirathoz. Az olvasó azonban azonnal észre- vehette, hogy az 1967-ben induló Teológia folyóirat címéből a ״h” betű hiányzik. Ez az indulás óráiban tudatos volt. A ״h” betű hiánya több mindent jelentett, ahogy ezt Radó Polikárp összefoglalta az első szám beköszöntőjében.47 Jelentette például azt, hogy a ״theológia” írás latinos írásmód, a lapot indítók azonban tudatosabban magyarabbak akartak lenni. Ezt az is indokolta, hogy a múlt század második felében a latin nyelv világ- szerte, így hazánkban is gyorsan veszített jelentőségéből. A ״teológia” írásmód mögött az a szándék is kifejezésre jutott, hogy a folyóirat megfelelő mértékben korszerű lehes- sen. Az 1967-ben indult Teológia folyóirat szakfolyóirat akart lenni, de másképp, mint elődje, a Theologia. A folyóirat évfolyamait végiglapozva egyértelműen kitűnik, hogy nagyszámú írás- nak volt tudományos értéke, de a szerkesztőség arra is törekedett, hogy a közlemények szélesebb rétegek számára is olvashatók és megérthetők legyenek. A Teológia elsősorban a különféle munkakörökben dolgozó papságot akarta meg- szólítani. Ugyanakkor az Egyház a mai világban című zsinati konstitúció szellemében írá- saiban a világiak ügyét is szemmel kívánta tartani. Az első szerkesztő rendkívül fontos megállapítása volt: a folyóirat hittudományról kívánt szólni, de a II. Vatikánum tanítása és szelleme szerint. A zsinattal és a zsinat utáni Szennay András, a Teológia főszerkesztőjének szóbeli közlése alapján. Vö. Teológia (1967/1), 3. 9
