Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Perendy László: Kiktől óvta Antiokhiai Szent Ignác az ázsiai egyházakat?
Kiktől óvta Antiokhiai Szent Ignác az ázsiai egyházakat? S PERENDY LÁSZLÓ ... a harmadik korszakban az első fiúságtól származott az evangélium, amelyet a nagy archon fiának adott át, aki tudatta atyjával, hogy nem ő a legfőbb. Miután a nagy archon ezt közölte az archon fiával, az pedig atyjával, az egész ogdoas és hebdomas megtudta a valóságot. Ezt azután a hebdomasból megismerte Jézus, Mária fia, aki szenvedésével és halálával szétválasztotta a kevert lényt s így a megváltással kieszközölte, hogy a szórna (test) visszatérhetett az alaktalan tömegbe, a psyché a hebdomasba és a pneuma az „ouk ón theos”-hoz, aki azután a tudatlanság leplét ráborította az egész mindenségre, hogy a jövőben senkit se zavaijon az a tudat, hogy felsőbbek is vannak nála.29 Baszilidész neve alatt egy másik rendszer leírása is fennmaradt. Eszerint az eredet nélküli Atyától emanációk során jött létre a Nusz, majd a Logosz, a Phronészisz, a Szófia, a Dü- namisz és még számos kiáramlás, összesen 365. Ezek külön-külön egeket alkottak maguknak. Akik a legalsó eget alkották, azok uralkodnak a látható világon. Ok a népek istenei, köztük a zsidóké, aki népét a többi fölé akarta emelni. Ez irigységet váltott ki. A békesség megteremtése érdekében a legfőbb Atya elküldte elsőszülöttjét, a Nuszt, akit Krisztusnak is hívnak. Valójában nem őt feszítették keresztre a zsidók, hanem cirenei Simont. Az üdvözüléshez szükséges ismemi az összes angyalt. Ez azonban csak keveseknek lehet kiváltsága.30 Az alexandriai gnoszticizmus legjelentősebb képviselője Valentinosz volt, aki szintén 140 táján tűnt fel Rómában, és ott tanított 155 környékén bekövetkezett haláláig. Úgy tudni, hogy Róma püspöke akart lenni. Többek között tanítványa volt Axioni- kosz, aki Antiokhiában tevékenykedett, mégpedig minden bizonnyal már 200 előtt egy-két évtizeddel, némelyek szerint már 175-ben. 208/209-ben a valentiniánusok ellen írt művében ironikusan így szól róla Tertullianus: Ma már egyedül csak Axionikoszt vigasztalják azzal, hogy ő őrizte meg híven Valentinosz emlékét, tanrendszerének eredetiségét.31 A rendelkezésünkre álló forrásszövegek tartalmának egybevetésével és az Antiokhiához valamilyen formában kötődő, név szerint is ismert szerzők rendszereinek ebből a rövid ismertetéséből is egyértelmű, hogy milyen fontos központja, sőt több esetben származási helye volt a különböző gnosztikus tanítóknak és tanrendszereknek Szíria, illetve annak fővárosa, Antiókhia is. A virágzó gnoszticizmus bölcsőjeként inkább Alexandriát szokás emlegetni, de a szórványos adatok egymás mellé helyezése mutatja, hogy számos gnosztikus vándortanító rendelkezett valamiféle kapcsolatokkal ebben a régióban is, amely sok vallási, kulturális és kereskedelmi szállal kötődött a Római Birodalomtól keletre elhelyezkedő kultúrákhoz. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen ezen a vidéken tűnnek fel először olyan tanítók, akiknek dualizmust tükröző nézetei a kereszténység alaptételeit kérdőjelezték meg, kétségbe vonva az Ige megtestesüléséről szóló tanítást. 29 Artner, E., Ókeresztény egyház- és dogmatörténet, Budapest 1946, 296. 30 Uo. 297. 31 Tertullianus művei. Ókeresztény írók 12 (szerk. Vanyó, L.), Budapest 1986, 463. A gnoszticizmussal kapcsolatban lásd még a következő müveket: Bouyer, L., Le probléme du mal dans le christianisme antique, in Dieu vivant 6 (1946), 15—42; Brox, Η., Offenbarung, Gnosis undgnostischer Mythos bei Irenaus von Lyon. Zur Charakteristik der Systeme (Salzburger Patristische Studien 1), Salzburg 1966; PETERSON, E., Frühkirche, Judentum und Gnosis, Roma—Freiburg—Wien 1959; Robinson, J. M., The Coptic Gnostic Library Today, in New Testament Studies 14 (1968), 356-301. TEOLÓGIA 2010/1-2 87
