Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)

2010 / 1-2. szám - Perendy László: Kiktől óvta Antiokhiai Szent Ignác az ázsiai egyházakat?

PERENDY LÁSZLÓ il Kiktől óvta Antiokhiai Szent Ignác az ázsiai egyházakat? magasba emeléstekhez kötélként szolgál a Szentlélek, felvonótok a hit legyen, fel­vonópályátok pedig Istenhez a szeretet.8 Három, egymással összefüggő tévtant (Mária szüzességének és szülésének, valamint az Úr halálának tagadása) konkrétan is megnevez: XIX. 1. Rejtve is maradt evilág fejedelme előtt Mária szüzessége és szülése, hason­lóképpen az Úr halála is: három kiáltó misztérium, mely Isten csendjében ment végbe. 2. Hogyan vált nyilvánvalóvá az aiónok előtt? Minden csillagot túlragyogó csillag gyulladt fel az égen, fénye kimondhatatlan volt, csodálatot keltett újdonsága, a többi csillag pedig, a Nappal és a Holddal együtt kórust alkottak eme csillaggal, hiszen ez fényével mindegyiket felülmúlta; zavar támadt, honnan eme újdonság, mely nem is hasonlítható hozzájuk? 3. Ettől kezdve megszűnt minden varázslás és megsemmisült a rossz minden bilincse. Lerontatott a tudatlanság, a régi királyság összeomlott, amikor megjelent Isten emberi módon az örök élet újdonságában (vö.: Róm. 6,4). Elkezdődött az, ami Istennél már eldöntött volt. Ettől fogva min­den a halál lerombolására szövetkezett.9 A magnésziaiakat a következő veszélyektől óvja: IV. Illő, hogy ne csak keresztényeknek hívjanak minket, de azok is legyünk; mint­hogy egyesek emlegetik ugyan a püspököt, de mindent nélküle cselekednek. Rossz az ilyenek lelkiismerete, úgy tűnik nekem, mert nem a szigorú értelemben vett parancsnak megfelelően gyülekeznek össze.10 [...] VIII. 1. Idegen tanokkal meg ne tévesszenek titeket, sem régi mítoszokkal, melyek haszontalanok. Ha mind ez ideig a judaizmus szerint élnénk, azzal megvál­tanánk, hogy nem kaptuk meg a kegyelmet. 2. A legihletettebb próféták Jézus Krisztus szerint éltek. Ezért is üldözték őket, akiket az ő kegyelme lelkesített, hogy meggyőzzék a hitetleneket: egy az Isten, aki magát Fia, Jézus Krisztus által megje­lentette, aki az ő hallgatásból származó Igéje, aki mindenben tetszett küldőjének. IX. 1. Ha tehát azok, akik a régi életrendben nevelkedtek, eljutottak a re­mény újdonságára, ne a szombatot tartsák, hanem éljenek az Úr napja szerint, mely napon felkélt életünk általa és halála által, amit egyesek tagadnak, mely misztérium által nyertük el a hitet, és ezért tartunk ki, hogy Jézus Krisztus, egyetlen tanítónk' tanítványainak találtassunk. 2. Hogyan élhetnénk nélküle, akinek a próféták is ta­nítványai voltak a Lélekben, és mint tanítót várták? És ezért ő, akit méltán vártak, mikor eljött, feltámasztotta őket a halottaikból. X. 1. Ne legyünk hát érzéketlenek jóságosságával szemben. Ha ugyanis min­ket utánozna, azok szerint, amiket teszünk, már nem volnánk. Tanítványaivá válva ezért, tanuljunk meg a kereszténység szerint élni. Akit ezen a néven kívül más né­ven is neveznek, az nem Istentől való. 2. Tegyétek félre a rossz kovászt, mely el­öregedett, és megsavanyodott, váljatok új kovásszá, mely Jézus Krisztus. Őbenne váljatok sóssá, nehogy egy is megromoljon közületek, hiszen a szagról már megbi­8 Apostoli atyák. Ókeresztény írók 3 (szerk. Vanyó, L.), Budapest 1988\ 166—67. MJo. 170. 10 Uo. 172. 78 TEOLÓGIA 2010/1-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom