Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Perendy László: Kiktől óvta Antiokhiai Szent Ignác az ázsiai egyházakat?
PERENDY LÁSZLÓ Kiktől óvta Antiokhiai Szent Ignác az ázsiai egyházakat? tunk halt meg és akit értünk Isten feltámasztott.” Utána pedig hozzáfűzi: „Ti is írtatok nekem és Ignátiosz is, hogy ha valaki Szíriába menne, vigye el a nálatok levő írásokat, amiről gondoskodni is fogok, mihelyst alkalmas idő mutatkozik rá, vagy én, vagy pedig egy futár, akit nevetekben is küldeni fogok. Ignátiosz leveleit, s más írásokat is, melyek itt vannak nálunk, el fogunk küldeni nektek, nagy hasznotok lehet belőlük. A hitről, kitartásról és mindenféle másról szólnak, ilyen dolgokról, melyek a mi Urunkban való épüléstekre szolgálnak.” Ennyit Ignátioszról. Utódja az antiochiai püspökségben Hérósz volt.3 Jeromos A kiváló férfiakról c. művében Ignácról írva jórészt Euszebioszra támaszkodik. O is idézi a feltámadt Krisztus testének valódiságáról szóló részt, továbbá Ignác rómaiakhoz ír levelének azt a két részletét, amely a vértanúság vállalásáról szól. Ismertetőjét a következő mondattal zárja: „Trajánus tizenegyedik évében szenvedte el a halált, testi maradványai Antiochiában nyugosznak, a dafnéi kapun kívüli temetőben.”4 Mivel Traianus 98 januárjában kezdett uralkodni, halálának legkorábbi időpontként már 108 is szóba jöhet, azonban általában 110 körüli időpontot szokás emlegetni. A legtöbb modem szerző Euszebioszra és Jeromosra támaszkodik. Azonban érdemes ismernünk Glanville Downey véleményét is, aki Malalaszt mint forrást elfogadhatóbbnak tartja. O egy helyi krónika alapján 115-re teszi Ignác elfogásának dátumát. Tudjuk, hogy ebben az évben december 13-án nagy földrengés volt Antiokhiában, amely csaknem az éppen ott tartózkodó Traianus halálát okozta. Későbbi adatok alapján valószínűsíthető, hogy az isteni harag (θεομηνία) jelének vették a földrengést, és ezért a keresztények jelenlétét tették felelőssé. A népharag első áldozataként valószínűleg a püspök jöhetett leginkább szóba, akire Malalasz szerint a császár egyébként is megharagudott, állítólagos tiszteletlen kijelentései miatt. Ignác kivégzésre valószínűleg egy évvel később került sor Rómában, tehát az út eléggé hosszú volt. Szent Ignác emléknapja december 20. Elképzelhető azonban, hogy ez valójában nem halálának, hanem letartóztatásának dátuma.5 Az üldözésnek más áldozatai is voltak, de őket Antiokhiában végezték ki. Közülük egyet név szerint is ismerünk, egy bizonyos Drosine vagy Drosis, aki háromgyermekes anya volt. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy Ignác földi maradványait visszahozták püspöki székvárosába, és illően eltemették. Vanyó László Ignác halálának körülményei kapcsán a következőket jegyzi meg: Ignátiosz Antiochia második püspöke volt, akit Trajanus császár uralkodása alatt' hurcoltak Szíriából Rómába, ahol a Colosseumban vadállatok elé vetették. Ez a tény azt mutatja, hogy nemcsak az antiochiai keresztények számára volt jelentős személyiség, hanem a rómaiaknak is fontos volt. A Rómába szállítás, a vadállatok elé vettetésre való ítélés mind erről tanúskodnak. Ez a kivégzési mód nem volt mindennapos, rendkívüli alkalmakhoz kapcsolódott. Joggal feltételezhetjük sorai alapján, hogy őt is a „viszály” juttatta a hatóságok kezére.6 5 Uo., 135-137. 4 Hieronymus presbiter. A kiváló fitfiakról, in Apostoli atyák. Ókeresztény írók 3 (szerk. Vanyó, L.; ford. Ladocsi, G.), Budapest 1980, 20-90, 41. 5 Downey, G., A History of Antioch in Syria, Princeton/NJ 1961,293. ‘ Vanyó, L., Az ókeresztény egyház irodalma I. Az első három század, Budapest 20004, 76—77. TEOLÓGIA 2010/1-2 76
