Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Jogbölcseleti megfontolások a büntetésekről, különös tekintettel a halálbüntetésre
KUMINETZGÉZA ■ Jogbölcseleti megfontolások a büntetésekről, különös tekintettel a halálbüntetésre hasznosságuk, célszerűségük és szükségességük még távolról sem igazolja a büntetések alkalmazásának jogosultságát, sem pedig azt, hogy igazságosak”.62 További ellentmondása ezeknek az elméleteknek az, hogy „az állam a büntetéseket olyan időpontban alkalmazza, amelyben még nem tud magának számot adni afelől, hogy az alkalmazandó büntetés mennyiben fog célszerűnek bizonyulni”.63 Itt végeredményben a „pszichológiai, fizikai, biológiai vagy éppen szociológiai, társadalmi okok előre meghatározzák az egyén cselekedeteit és nincs vagy csak nagyon korlátozott a szabad akarat”.64 A vegyes elméletek pedig kombinálják a kettőt, éspedig úgy, hogy itt a büntetőjog és a büntetés legitimitásának alapja valóban az igazságosság, de nem az abszolút igazságosság, hanem a társadalom haszna vagy szüksége által korlátozott igazságosság, vagy olyan társadalmi szükségesség, amit az igazságosság korlátoz. Itt tehát az alábbi elv érvényesül: „punitur, quia peccatum est, ne peccetur”,65 Sőt, három dolgot kombinálnak, éspedig az igazságosságot, a hasznosságot és a szükségességet, mivel ezek a tényezők együttesen magyarázzák meg helyesen a büntetés jogát az állam részéről.66 Ugyanakkor egyetértünk Angyal Pállal, aki azt állította, hogy „a büntetés igazságossága és hasznossága lényegileg ugyanaz a probléma s az eredmény csupán azért más, mert nem ugyanarról az oldaláról nézzük magát a kérdést. Ha a kérdést úgy tesszük fel: miért büntet az állam, úgy alig felelhetünk másként, mint azzal, hogy büntet, mert a büntetésben rejlő érzéki rossz alkalmazásával a bűntettest, de közvetve másokat is a bűnözéstől visszatartani remél; és ha azt kérdezzük: mi a jogi alapja az állam büntetőhatalmának, úgy viszont alig juthatunk más felelethez, mint ahhoz, hogy az állam büntetőhatalmának jogi alapja annak a felismerése, hogy a büntetés, mint a bűnözéstől visszatartani alkalmas eszköz nélkülözhetetlen s ennélfogva igazságos, mert az állam feladata a jogrend fenntartása, illetve zavartalanságának lehető biztosítása... A büntetés tehát tartalmilag megtorlás, melynek alapját az igazságosság teremti meg; hatásában viszont megelőzés, melynek mértékét a célszerűség szabja meg. A büntetés alapja az igazság követelte megtorlás,67 melyet a cél gondolata mérsékel és szabályoz... A büntetést mint fegyvert tehát az igazság adja kezünkbe, melyet azonban csak akkor és úgy szabad használnunk, amint a célszerűség kívánja.”68 Ugyanakkor ez a felfogás ép igazságérzetet tételez.69 Ezek az elméletek a büntetés célja vonatkozásában is azt vallják, hogy annak több célja is van egyszerre, s ezek a fenyítés, a bünhődés és a nevelés. Míg az elrettentési, vagyis abszolút elméletek könnyen kegyetlenkedésekhez, addig a relatív és vegyes elméletek inkább a kelleténél enyhébb büntetés kiszabására hajlamosítanak.70 Bár az egyesítő, vagy vegyes elméletek a „büntetés szükségességének, igaz“ Vö. MAGYAR Kriminológiai Társaság, Hacker Ervin emlékkötet. Válogatás Hacker Ervin műveiből. (Kriminológiai Közlemények 28), Budapest 1989, 13—14. “ Vö. HACKER, E., Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe, Pécs 1924, 26. 44 Büntetőjog. Általános rész (szerk. Busch, B.), Budapest 2006, 228. “ Vö. MlCHlELS, G., De delictis et poenis. Commentarius Libri V Codicis Juris Canonici I. De delictis. Canones 2195— 2213, Parisiis-Tomaci-Romae-Neo Eboraci 1961, 11. “ Vö. Hacker, E., Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe, Pécs 1924, 28. 47 Egyfajta erkölcsi szükségszerűség ez. 48 Vö. Angyal, P., A magyar büntetőjog tankönyve I, Budapest 1920, 43. 49 Vö. Hacker, E., Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe, Pécs 1924, 30. Ép igazságérzet kialakulására pedig nem számíthatunk akkor, ha nem ép a közerkölcs és a vallási élet. A hiteles vallási élet adja ugyanis a legfontosabbat, az igazságosság és a szeretet szellemét. Vö. KUMINETZ, G., A katolikus ember részvétele a közéletben Horváth Sándor O.P. társadalombölcselete finyében, in Porta patet. A 60 éves Török József köszöntése (szerk. Perendy, L.), Budapest 2007, 128-131. 70 Vö. Magyar Kriminológiai Társaság, Hacker Ervin emlékkötet. Válogatás Hacker Ervin műveiből. (Kriminológiai Közlemények 28), Budapest 1989, 13. 48 TEOLÓGIA 2010/1-2
