Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)

2010 / 3-4. szám - Perendy László: Theophilosz hiányos Dekalógusa

Theophilosz hiányos Dekalógusa PERENDY LÁSZLÓ A vallásossággal kapcsolatban ezt mondja: „Ne legyenek rajtam kívül más isteneid! Ne csinálj magadnak szobrot semminek hasonlatosságára, mi odafönn az égben, idelenn a földön, vagy a föld alatti vizekben van! Ne hódolj ilyesminek, s ne imádd őket: mert én vagyok az Úr, a te Istened!” - A jócselekedetről így beszélt: „Tisz­teld atyádat és anyádat, hogy jól menjen sorod, s hosszú életű légy e földön, melyet én, Urad és Istened adok neked!” - Aztán pedig az igazságosságról: „Ne paráznál­kodj, ne ölj, ne lopj, hamisan ne tanúskodj felebarátod ellen, ne kívánd felebarátod feleségét; se ház, se mező, se szolga, se szolgáló, se barom, sem igásjószág, sem egyéb vagyon után ne vágyakozzál, ha az felebarátodé! A szegény igazságát meg ne hamisítsd az ő perében; kerülj mindenféle igazságtalan beszédet; az ártatlant és iga­zat meg ne öld; ne adj igazat a gonosznak és ajándékot ne végy el: hiszen az ajándék megvakítja a látók szemét és akadályozza az igaz beszédet.” (.Autolükoszhoz III 9)13 Amint látjuk, a parancsolatokat két erényhez és a tevékeny szeretethez (vallásosság: εύσέβεια, jócselekedetek: τό καλοποιειν, igazságosság: δικαιοσύνη) kapcsolja, illetve ezek alapján csoportosítja. Theophilosz számára a pogányság és a kereszténység közötti különbségnek az a lényege, hogy más-más a törvényadó személye és a törvényhozás tar­talma. Ugyanennek a fejezetnek a végén δέκα κεφάλαια összefoglaló néven nevezi meg az itt felsorolt nyolc parancsolatot, amelyek számára az egyetlen teremtő és világkor­mányzó Isten által adott νόμος lényegét alkotják. A parancsok sorrendje alapján úgy tű­nik, hogy Theophilosz a Septuaginta Exodus-szövegét tartotta szem előtt. Rick Rogers úgy véli, hogy az isteni törvény (ó θεΤος νόμος) kifejezés eredete va­lószínűleg a Kiv 20,3—5-ben keresendő. Az isteni törvény célja a vallásosság erényének előmozdítása.14 A fenti idézethez kapcsolódóan viszont már a szent törvény kifejezést ta­láljuk. A tevékeny szeretet erénye kívánja meg a szülők tiszteletét, az igazságosság pedig a felebarát szeretetét, amely a felsorolt parancsok teljesítése révén valósul meg. Figye­lemre méltó, hogy noha egyik helyen sem teljes a tíz parancsolat felsorolása, Theophi­losz mégis δέκα κεφάλαια-ként nevezi meg őket, tehát egységes korpuszként kezeli: Τού μεν ούν νόμου, μεγάλου και θαυμαίου προς πασαν δικαιοσύνην ύπάρχοντος, δέκα κεφάλαια, ά προειρήκαμεν, τοιαΰτά έστιν.15 Nagy és csodálatos ez a törvény minden igazságot tekintve: és tíz fejezetét éppen az imént felsorolt mondatok képezik.16 Úgy ítéli meg tehát, hogy teljesítésük elegendő az igazságosság teljességének gyakorlásá­hoz, tehát semmilyen lényeges elem nem hiányzik belőlük, továbbá felülmúlnak min­den törvényt, ami a helléneknél, vagyis a pogányoknál található. Fontos észrevétel, hogy éppen az a két parancsolat17 hiányzik ebből a felsorolásból, amelyek miatt Jézust vádol­13 Autolükoszhoz, 503—504. 14 R. Rogers, Theophilus of Antioch. The life and thought of a second-century bishop, Lanham - Oxford 2000, 126. 15 Ad Autolycum, 110. 16 Autolükoszhoz, 504. 17 Mégpedig a zsidó számítás szerinti 3. és 4, tehát: „Ne vedd az Örökkévalónak, a te Istenednek Nevét álság- ra...!” és „Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed...!” Az evangéliumok tanúsága szerint Jézust éppen ezeknek a parancsolatoknak a megszegésével vádolják. A szombat megtartásának parancsa termé­szetszerűleg a Didakhéban sem található. Az ott szereplő „káromlás”, „káromkodás” pedig nyilvánvalóan nem azonos tartalmú, mint a zsidó számozás szerinti 3. parancs. TEOLÓGIA 2010/3-4 239

Next

/
Oldalképek
Tartalom