Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja
KRANITZ MIHÁLY IS Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja ményt. Velük szemben viszont a keresztények életének tükröznie kell azt a szeretetet, amellyel Jézus fogadta el az őt kérdezőket és a keresőket. A mai világra az individualizmus és az önzés jellemző, s így a keresztény életforma gyengeségnek tűnhet. Az egyház a szentek példáján tudja megmutatni, hogy az áldozat, a szolgálat, a lemondás nem gyengeség, hanem erő. Veszélyes a mindent megkérdőjelező emberi magatartás is, amelyet XVI. Benedek pápa a relativizmus diktatúrájának és radikális laicizmusnak nevez. Az egyháznak az evangélium alapján kell bemutatni, hogy a krisztusi parancsok az ember igazi javát szolgálják. Miért nem találják Európa igazi útját jelenlegi vezetői? A földrész egységesülése folyamatos, Közép- és Kelet-Európa csatlakozása megtörtént, sőt Törökország is belépésre vár. Mintha azonban más irányba haladna az Európai Unió, mint amit róla korábban megálmodtak. Miért nem veszik komolyan az alapító atyák szándékait? Mi térítette el az országok vezetőit a keresztény értékektől? Mára a gazdasági és technikai-elektronikai fejlődés lett az elsődleges szempont. Alig van más kritérium a brüsszeli irányítású európai igényeknek való megfeleléshez.102 Elogyan tudják mégis más, Európán kívüli országok (Egyesült Államok, India) biztosítani saját vallási hagyományaik, kultúrájuk védelmét? Az iszlám vallást követő arab országok miért ragaszkodnak saját vallási, kulturális és gazdasági szokásaihoz? Meglepő azonban, hogy mivel a vallásoknak keleten nagyobb szerepe van, az európai országok körültekintőbben kezelik őket.103 XIII. Leó pápa óta konkrét egyházi erőfeszítés figyelhető meg a szociális tanítás megfogalmazására, mely XVI. Benedek pápáig bezárólag folyamatos (Rerum novarum, Centesimus annus, Caritas in veritate).104 Ezek csak mind látleletek lennének? A társadalom állapotáról szóló megállapítások? Egyházi oldalról való helyzetfelmérések? Van-e reális súlyuk, adhatnak-e valamit a közgondolkodáshoz, s főképp a vezetők döntéseinek kidolgozásához.105 Megoldandó kérdést jelent az Európába való tömeges bevándorlás ázsiai és afrikai országokból. A különböző vallási hagyományt hordozók Európában is szeretnének saját hitük szerint élni. A Vándorlók és Úton Lévők Pápai Tanácsa magas szinten foglalkozik a bevándoroltak ügyeivel és problémáival, Számos európai országban azonban nehézségbe ütközik a különféle kultúrák együttélése. Svájc, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria és Hollandia lakossága nem mindenben tudja elfogadni szokásaikat, melyeket a bevándorlók nem akarnak elhagyni, sőt őrizni akaqák az európaitól eltérő hagyományaikat. Európában, de más földrészen is égető kérdés a környezetvédelem. Itt már a helyi · egyházi szinten is születtek előremutató javaslatok egy élhetőbb világ megőrzésére. Ez érinti a természet tiszteletét, mely könnyen beépíthető a vallásoktatásba. ,l>2 II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Europa, 114—115. 103 Fitzgerald, Μ. L., Dialogo interreligioso. IIpunto di vista cattolico, San Paolo, Cinisello Balsamo 2007. 104 Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa, Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, SZÍT, Budapest 2007. A következő cikkelyek foglalkoznak az evangelizációval: 7, 10, 82, 63, 66, 67, 70-71,83, 259, 426, 523, 525, 530, 539. Lásd még: Laurent, B., Caritas in veritate as a Social Encyclical: A Modes Challenge to Economic, Social and Political Institutions, in Theological Studies (September 2010), 515—544. 105 XVI. Benedek pápa, Caritas in veritate, 9. 234 TEOLÓGIA 2010/3-4
