Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Kránitz Mihály: Az egyház küldött. VI. Pál apostoli műve
KÖNYVSZEMLE utat választja, s nem több, mint egy egyszerű séma végigvitele: szerzők időrendi sorrendben, életrajzaik, főbb gondolataik, a nagy történelmi korok szerint tagolva - egyfajta történelemkönyvként megírt filozófiatörténet. Rokay Zoltán professzor, Karunk II. sz. keresztény bölcseleti tanszékének vezetője többet kíván nyújtani filozófiatörténeti sorozatában, amelynek második, az újkorral (1400—1900) foglalkozó kötetét most vehetjük kezünkbe. A filozófusok itt is időrendi sorrendben és iskolák szerint csoportosítva állnak előttünk, ám ha végiglapozunk egy- egy fejezetet, azt látjuk, hogy azok felépítése eltér a diákokat olyannyira elborzasztó, megszokott kötetekétől. Tömör és valóban a lényeget kiemelő bibliográfia után egy igen rövid életrajzi összefoglalás következik, s utána útjára indul a filozófiaként megírt filozófia- történet: az adott filozófus gondolkodásának az olvasó számára emészthető szintézise, egyfajta kézzel foghatóvá tett bölcseleti kincstár, amely az egyes fejezetek végén látható eredeti szemelvényeket, szövegrészieteket is szervesen magába építi. Ez Rokay professzor egyik legkivételesebb erénye: a lényeg megragadása, az egészként való láttatás képessége, az összefüggések feltárása és az olvasó felé való fordulás. A kötet tankönyvként szolgál az egyetemi filozófiatörténet-kurzushoz, ezért az egyes fejezeteket összegző kérdések zárják. Ezek önálló munkára, átgondolásra való meghívásként is felfoghatók. Szemezgetve a kérdések között, számos olyat találunk, amely még az olvasottabb ember érdeklődését is felkelti: Mely felekezethez tartozott Spinoza, miután kizárták a zsidó hitközségbőlő Mi volt Locke eredeti foglalkozása? Miért hallgat Marx a halálról? Erénye még e könyvnek a felsorolt szerzők és iskolák széles skálája: nem csak a jól ismert „nagy nevekkel” találkozunk, de méltatlanul elfeledettekkel is (Ficino, Pompo- nazzi, Thomas de Vio, Malebranche, Bayle, Wolff). Emellett a teológiai gondolkodás is elnyeri méltó helyét a filozófia történetében (Erasmus és Luther vitája a szabad döntésről, Cajetan, Suárez). Az anyag gazdagságában való eligazodást a kötet végén található hármas, párhuzamosan futó filozófiatörténeti, kultúrtörténeti és világtörténeti kronológia segíti. Egyetemi hallgatóknak készült, jól olvasható és tanulható könyvet tartunk a kezünkben, amely fentebb felsorolt erényei okán mégis több mint egyszerű jegyzet, tankönyv. Jól megírt, a széles olvasóközönség megbecsülésére és érdeklődésére joggal számot tartó kötet ez! Török Csaba u KRÁNITZ MIHÁLY: Az egyház küldött. VI. Pál apostoli műve Budapest, Szent István Társulat 2009, 184 old. XXIII. János, „a II. Vatikáni Zsinat pápája”, I. János Pál pápa döbbenetesen rövid pon- tifikátusa és ,,a lengyel pápa”, II. János Pál karizmatikus egyénisége, „az ezredvég pápája” missziós útjaival és megnyilatkozásaival a felületesen gondolkodó, és csak a napi sajtóból tájékozódó ember számára első pillantásra úgy tűnik, háttérbe szorította VI. Pál pápa markáns egyéniségének alakját, aki 1938-ban Pacelli bíboros kíséretében a budapesti Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszuson is részt vett. Hogy ez nem így van, hogy VI. Pál pápa az egyházi és a teológiai tudatban magyar nyelvterületen is élénken jelen van, fényesen bizonyítja Az egyház küldött. VI. Pál apostoli müve című legfrissebb kiadvány. Ismert magyar teológusok (Gárdonyi Máté, Kránitz Mihály, Nemeshegyi Péter, 148 TEOLÓGIA 2010/1-2
