Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
TÖRÖK CSABA A fundamentális teológia nemzetközi panorámája elégen üzenetünk szava.112 Ennek kapcsán egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hitvédelem leghitelesebb útja történelmi-személyes szinten maga a tanúságtétel.113 Egy mondatban még szólnunk kell arról az áramlatról, amely a keresztény reményből és a személyes emberi tapasztalatból kiindulva igyekszik a hitnek egyfajta megalapozását adni.114 A HARMADIK VILÁG - RADIKÁLIS PROBLÉMÁK, SZOKATLAN UTAK Bár keveset tudunk róla, a harmadik világ teológiája hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, s az előttünk álló időszak minden bizonnyal egyik legérdekesebb és legjelentősebb változása az lesz, amikor a nemzetközi teológiai közéletben a harmadik világ teológusai is helyet kérnek maguknak, s helyi egyházaik súlyának megfelelően kezdenek majd el fellépni. Ennek ellenére igen keveset tudunk erről a szellemi világról — egy-két általánosságtól eltekintve (pl. felszabadításteológia) nem rendelkezünk konkrét és alapos ismeretekkel. A harmadik világ teológusai már megfogalmazták a maguk elvárásait, csak ezek még nem tudatosultak kellőképpen az első világ teológusaiban.115 Önmagunk védelmében el kell mondanunk, hogy a teológiai körkép kialakításának számos nehézsége van: a nyelvi és a kulturális korlátok nyilvánvalóak, ugyanakkor nem hallgathatunk arról sem, hogy a nyomtatott anyagok kiadása ezen a területen már- már átláthatatlan nagyságúra növekedett. Latin-Amerika esetében szerencsénk van, hiszen erről a kontinensről teológiai panorámát állított össze J.-J. Tamayo és J. Bosch.116 Eleve ez a kultúrkör áll hozzánk a legközelebb egyfelől azért, mert legjelesebb képviselői Európában végezték iskoláikat, másfelől azért, mert a marxizmussal való párbeszéd117 kapcsán hazánkban is számos fordítás jelent meg latin-amerikai szerzőktől. A középpontban mindenképpen G. Gutierrez neve és a felszabadítás teológiája áll.11® Ennek ho- zadékai azonban inkább a lelkiség, illetve a dogmatikai viták és a gyakorlati (politikai) teológia területén jelentkeztek, mintsem a fundamentális teológia berkeiben. A legfontosabb sajátosság a fundamentális ekkléziológia terén az egyház commumo-jellegének hangsúlyozása és a hitaktus ilyen kulcsban való értelmezése.119 112 Nemrég a Folia Sapientiana első számában erről a kérdésről értekeztünk: Török, Cs., A tanúságtétel teológiájának aktuális kihívásai, in Folia Sapientiana 1 (2008), 47-69 (a lábjegyzetekben a kérdéskör aktuális bibliográfiá,nJával)Vö. Sell, A. P. F., Confessing and Commending the Faith. Historic Witness and Apologetic Method, University of Wales Press, Cardiff 2002. 114 WORGUL, G. S., The Assurance of Things Hoped For. A Theology of Christian Faith, Paulist, New York-Mahwah (NJ) 1980. Ezek a követelések: összemberi perspektíva, kritikus szemlélet, az első világ felelősségének tudatosítása, síkra szállás a társadalmi igazságosságért, az aktuális kérdések komolyan vétele, a nők helyzetének újraértékelése, a világvallásokkal való kapcsolatok kiépítése, új krisztológia (krisztusi cselekvés, szegénység), a szegények történelmének szemlélete, a testvéri szeretet központisága, az elvont teológia elvetése; Id. Rayan, S., Die Dritte- Welt-Theologie, in Concilium 24 (1988/5), 123—131. 116 Panorama de la Teológia Latinoamericana. Cuando vida y pensamiento son inseparables (szerk. Tamayo, J.-J .-Bosch, J.), Verbo Divino, Estella (Navarra) 2002. 117 Ennek egyik korai és értékes dokumentuma: Garaudy, I. R.-Metz, J. B.-Rahner, K., Der Dialog oder ändert sich das Verhältnis zwischen Katholizismus und Marxismus?, Rowohlt, Reinbeckb. H. 1965. 118 Gutierrez, G., Teológia de la liberation. Perspectivas (Verdad e Imagen 120), Sigueme, Salamanca 1999 . 119 Libanio, J. B., Eu creio. Nos cremos. Tratado da fé, Loyola, Säo Paulo 2000. 96
