Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
A fundamentális teológia nemzetközi panorámája TÖRÖK CSABA- Kultúra. Az olasz nyelvű irodalomban igen nagy a klasszikus kultúra és bölcselet örökségének jelentősége, ami egyfelől a nagy filozófiai témák56, másfelől a magas kultúra (művészet) értékelésében mutatkozik meg. Az igazság hagyományos filozófiai fogalmának körüljárása különös hangsúlyt kap.57 Mindenképpen meg kell említenünk azt a tényt, hogy míg más nyelvterületeken az esztétikai megalapozottságú (fundamentál)teológiai megközelítés egy-egy szerző sajátos szempontja csupán, addig az olasz szakirodalomban ez valóban kifejlődött és elmélyített ágazattá vált.58 P. Sequeri munkásságában kézzel foghatóvá válik, hogy ez milyen sajátos új szemléletet adhat a fundamentális teológiának: a maga is költő és zeneszerző Sequeri írásaiban a művészet és az emberi érzésvilág feldolgozásával egy globális hitszemlélet megteremtésén és ennek megfelelő fundamentálteológiai opció kidolgozásán fáradozik.5’ Vannak szerzők, akik egyenesen úgy fogalmaznak, hogy a teológia egyfajta sajátos közvetítést jelent a hit és a kultúra között.60 Az olasz teológia kulturális nyitottsága és érzékenysége azt eredményezi, hogy a (fundamentál)teológusok igyekeznek élenjárni a legaktuálisabb kérdésekre való odafigyelésben. Munkáikban megannyiszor feltűnik a kulturális-politikai-tár- sadalmi helyzetelemzés61 és a keresztény szellemtől átitatott jövőkép adásának igénye.62 Természetesen ez csak akkor lehet hiteles, hogyha a szerzők a lehető legőszintébben és legalázatosabban néznek szembe a kortárs kultúra adottságaival, kerülve mindennemű előítéletet vagy kultúrpesszimizmust.63 Ennek sajátos kihívása lesz az olasz nyelvterületen az a kérdés, hogy mihez kezdhet a keresztény hit a vattimoi pensiero deboléval.6* — Kommunikáció. Társadalmainkban és a közbeszédben egyre inkább központi szerepet kap a kommunikáció, vagy legalábbis a kommunikációnak sajátosan a média által képviselt szegmense. Ennek ellenére a téma teológiailag még nem eléggé kidolgozott. Egy-egy próbálkozástól eltekintve alig találunk a témakörben monográfiát.65 Azért is sürgető ennek a hiánynak pótlása, mert számos kérdést immár kommunikációs kulcsban kell (újra) olvasnunk. Az olasz szakirodalom ezen a té56 Ld. Forte, B., Sui sentieri dell’uno. Metafisica e teológia, Brescia, Morcelliana 2002; Uö., Inquietudini della trascen- denza, Brescia, Morcelliana, 2005; Tanzella-Nitti, A., Filosofia e rivelazione. Attese della ragione, sorprese del- l’annuncio cristiano, San Paolo, Cinisello Balsamo 2008. 57 Ld. Toniolo, A., Cristianesimo e verita. Corso di teológiafondamentale, Padova, Messaggero, 2004. 58 Vö. Cristianesimo e bellezza. Tra Oriente e Occidente (szerk. Valentini, N.), San Paolo, Cinisello Balsamo 2002; Forte, B., La via della Bellezza. Un approccio al mistero di Dio, Brescia, Morcelliana 2007. 59 Ld. SEQUERI, p., II Dió afftdabile. Saggio di teológia fondamentale (BTC 085), Queriniana, Brescia 2000; Uö., L'idea della Jede. Trattato di teológia fondamentale, Roma, Glossa 2002. 60 Vö. Blanco, A.-Cirillo, A., Cultura & Teológia. La teológia come mediazione specifica trafede e cultura, Ares, Milano 2001. 61 Ld. Cavalla, C,,Lafede alia prova déllé culture, Piemme, Casale Monferrato 1998; Forte, B., Laguerra e il silen- zio di Dio. Commento teologico all’ora presente, Brescia, Morcelliana, 2003. Bár nem olasz nyelvű szerző, mégis munkássága az olasz teológiai közélethez köti M. P. Gallagher nevét, akinek a kérdéskörben fontos műve: Fede e cultura. Un rapporto cruciate e conflittuale, San Paolo, Cinisello Balsamo 1999 (a mű eredetileg angolul íródott, ennek átdolgozott verziója az olasz kiadás: Clashing Symbols. An Introduction to Faith-an-Culture, Darton, Longman and Todd, London 1997). 62 Ld. Forte, B., Dove va il cristianesimo? (gdt 271), Queriniana, Brescia 2001. 63 Érdekes adalék a témakörben: Aa.Vv., Fede e ricerca di Dio oggi. Colloqui (szerk. Ciardella, P.), Piemme, Casale Monferrato 1999. Ld. Dotolo, C., Suile traccie di Dio. Uneamenti di teológia fondamentale, Padova, Messaggero 1992.; Uö., La teológia fondamentale davanti alle sfide del aPensiero debole» di G. Vattimo, LAS, Roma 1999. 65 Mindenképpen említést érdemel: MartÍNEZ DIez, F., Teológia de la comunicación, BAC, Madrid 1994. 89
