Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 1-2. szám - Szeiler Zsolt: Aquinói Szent Tamás intencionalitás koncepciójának történeti gyökerei

Aquinói Szent Tamás intencionalitás koncepciójának történeti gyökerei SZEILER ZSOLT Aquinói Szent Tamást intencionalitás-koncepciójának kidolgozásában három jól azonosítható szellemtörténeti tradíció inspirálta, ennek hatására alakult ki összetett felfo­gása a kérdésről. Ha a soron következőket egyetlen képben szeretnénk elővételezni, azt mondhatnánk, számára az intencionalitás három szálból sodort kötél, s e szálak mind­egyike szükséges ahhoz, hogy a „tudat” (intellectus) számára egyáltalán valamiféle „tárgy” (objectum, res) adódhasson. 1. AZ ARAB HAGYOMÁNY Avicenna írásainak latin fordításai óriási hatást gyakoroltak a középkori arisztoteliánus ha­gyományra. A fordítók a ’mana’ kifejezést, ami mind az arab köznyelvben, mind Avicenna filozófiai nyelvében gazdag sokértelműséget hordozott,3 latinra az újfent sok­jelentésű intentio kifejezéssel ültették át, mely kifejezés ezzel egy csapásra a tamási inten­cionalitás doktrína kutatásának „szent Gráljává” vált, s terelte a vizsgálódásokat a filoló­gia homályos labirintusaiba. Annál is inkább, mivel a szó már a klasszikus latin köznyelvben is alig áttekinthetően sokszínű jelentéssel bírt, s e különféle jelentések kö­rei a későbbi századokban csak továbbgyűrűztek. Épp ezért mutatkozott alkalmasnak egy hasonlóan sokszínű arab kifejezés megfelelőjéül. A jelentések ágbogait szemlélve szinte kényszert érzünk, hogy azokat valamiféle alapjelentésre metsszük vissza. Ehhez magától Tamástól is ösztönzést kaphatunk, aki a még sokértelmű intentio kifejezés avicen- nai jelentését több helyütt a speciesszel azonosítja.4 Mi sem kézenfekvőbb hát, mint az intencionalitás vizsgálatát az intencionális tartalom (species) vizsgálatára szűkíteni. A szakirodalom szinte ellentmondást nem tűrő egyértelműséggel választotta ezt az interp­retációs irányt, így szem elől veszítette, hogy ez az alapvetően logikai ihletettségű felfogás derivativ: a tamási intencionalitás, az intentio eredendőbb jelentésrétegein alapul. Az intencionális tartalom (species) vizsgálatának mára óriási az irodalma. A le­egyszerűsítő fregeiánus felfogásoktól5 a szofisztikáltabb változatokig teljes a paletta. E szerzők az intencionalitás rejtélyét a referencia rejtélyévé változtatták. Az intencionális tartalom, vagyis az a strukturális összetevő, ami által (quo) valamit mint valami megis­merünk6, egy sajátos reláció hordozója lesz: s R d.7 Itt azonban meg is torpanunk, hiszen az irodalomban éppen abban nincs megegyezés, hogy miben is áll ennek a viszonynak a 3 O. Lizzini a ma’na kifejezésnek tíz különböző jelentését adja meg (többek közt: szándék, jelentés, idea, dolog) és felhívja a figyelmet, hogy a kifejezés töve azonos a gondviselés ('inayaj szó tövével. Lizzini, O.-PORRO, P., Avicenna: Metafisica, Con testo arabo e latino, Bompiani, Milano 2002, 1304. A fogalom tehát az arab filozófiában is vonatkozást hordozott az isteni providentiárz, Isten „terveire”. Nem véletlen, hogy ezt a vonatkozást már Szent Ágostonnál megtaláljuk az ideákról szóló traktátusában (De diversis questionibus 46,2), valamint a De genesi ad lit­teram c. művében (10.20; 18.36). Ugyanis a species vagy idea válasz arra a kérdésre, hogyan viszonyulhatott Isten a világhoz annak megteremtése előtt. Vagyis az intencionális korreláció kérdése Ágostonnál már világosan meg­jelenik, és Petrus Lombardus szentenciáin keresztül (Sententiae in IV libris distinctae I. 35,9.) időben tovasugározva meghatározta a skolasztika egész történetét. Ágoston azonban az intentio kifejezést - mint látni fogjuk - nem a speciesnek tartotta fenn. 4 De veritate (továbbiakban DV.) 10. 8. co. és Quodl. VII. 1. 2. co. Ilyen például A. Kenny koncepciója, aki a Fregétől jól ismert Name (nomen) — Sinn (ratio) — Bedeutung (res) sé­mát követi. Vö. Aquinas on Being, OUP, Oxford 2005, 197. „»species« determinat cognitionem ad aliquod" (DV. 10.4.). „»species« non est quod intelligitur, sed id quo intelligit intellec­tus" (STh. I. 85.2.). s = species, R = relatio, d = dolog vagy objectum 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom