Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Szeiler Zsolt: Aquinói Szent Tamás intencionalitás koncepciójának történeti gyökerei
Aquinói Szent Tamás intencionalitás koncepciójának történeti gyökerei SZEILER ZSOLT Aquinói Szent Tamást intencionalitás-koncepciójának kidolgozásában három jól azonosítható szellemtörténeti tradíció inspirálta, ennek hatására alakult ki összetett felfogása a kérdésről. Ha a soron következőket egyetlen képben szeretnénk elővételezni, azt mondhatnánk, számára az intencionalitás három szálból sodort kötél, s e szálak mindegyike szükséges ahhoz, hogy a „tudat” (intellectus) számára egyáltalán valamiféle „tárgy” (objectum, res) adódhasson. 1. AZ ARAB HAGYOMÁNY Avicenna írásainak latin fordításai óriási hatást gyakoroltak a középkori arisztoteliánus hagyományra. A fordítók a ’mana’ kifejezést, ami mind az arab köznyelvben, mind Avicenna filozófiai nyelvében gazdag sokértelműséget hordozott,3 latinra az újfent sokjelentésű intentio kifejezéssel ültették át, mely kifejezés ezzel egy csapásra a tamási intencionalitás doktrína kutatásának „szent Gráljává” vált, s terelte a vizsgálódásokat a filológia homályos labirintusaiba. Annál is inkább, mivel a szó már a klasszikus latin köznyelvben is alig áttekinthetően sokszínű jelentéssel bírt, s e különféle jelentések körei a későbbi századokban csak továbbgyűrűztek. Épp ezért mutatkozott alkalmasnak egy hasonlóan sokszínű arab kifejezés megfelelőjéül. A jelentések ágbogait szemlélve szinte kényszert érzünk, hogy azokat valamiféle alapjelentésre metsszük vissza. Ehhez magától Tamástól is ösztönzést kaphatunk, aki a még sokértelmű intentio kifejezés avicen- nai jelentését több helyütt a speciesszel azonosítja.4 Mi sem kézenfekvőbb hát, mint az intencionalitás vizsgálatát az intencionális tartalom (species) vizsgálatára szűkíteni. A szakirodalom szinte ellentmondást nem tűrő egyértelműséggel választotta ezt az interpretációs irányt, így szem elől veszítette, hogy ez az alapvetően logikai ihletettségű felfogás derivativ: a tamási intencionalitás, az intentio eredendőbb jelentésrétegein alapul. Az intencionális tartalom (species) vizsgálatának mára óriási az irodalma. A leegyszerűsítő fregeiánus felfogásoktól5 a szofisztikáltabb változatokig teljes a paletta. E szerzők az intencionalitás rejtélyét a referencia rejtélyévé változtatták. Az intencionális tartalom, vagyis az a strukturális összetevő, ami által (quo) valamit mint valami megismerünk6, egy sajátos reláció hordozója lesz: s R d.7 Itt azonban meg is torpanunk, hiszen az irodalomban éppen abban nincs megegyezés, hogy miben is áll ennek a viszonynak a 3 O. Lizzini a ma’na kifejezésnek tíz különböző jelentését adja meg (többek közt: szándék, jelentés, idea, dolog) és felhívja a figyelmet, hogy a kifejezés töve azonos a gondviselés ('inayaj szó tövével. Lizzini, O.-PORRO, P., Avicenna: Metafisica, Con testo arabo e latino, Bompiani, Milano 2002, 1304. A fogalom tehát az arab filozófiában is vonatkozást hordozott az isteni providentiárz, Isten „terveire”. Nem véletlen, hogy ezt a vonatkozást már Szent Ágostonnál megtaláljuk az ideákról szóló traktátusában (De diversis questionibus 46,2), valamint a De genesi ad litteram c. művében (10.20; 18.36). Ugyanis a species vagy idea válasz arra a kérdésre, hogyan viszonyulhatott Isten a világhoz annak megteremtése előtt. Vagyis az intencionális korreláció kérdése Ágostonnál már világosan megjelenik, és Petrus Lombardus szentenciáin keresztül (Sententiae in IV libris distinctae I. 35,9.) időben tovasugározva meghatározta a skolasztika egész történetét. Ágoston azonban az intentio kifejezést - mint látni fogjuk - nem a speciesnek tartotta fenn. 4 De veritate (továbbiakban DV.) 10. 8. co. és Quodl. VII. 1. 2. co. Ilyen például A. Kenny koncepciója, aki a Fregétől jól ismert Name (nomen) — Sinn (ratio) — Bedeutung (res) sémát követi. Vö. Aquinas on Being, OUP, Oxford 2005, 197. „»species« determinat cognitionem ad aliquod" (DV. 10.4.). „»species« non est quod intelligitur, sed id quo intelligit intellectus" (STh. I. 85.2.). s = species, R = relatio, d = dolog vagy objectum 67
