Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")
Az életvédelem kritikus pontjai HÁMORI ANTAL előterjesztésére és a téves vélemények megbélyegzésére, különösképpen pedig azokat, amelyeket a római pápa vagy a püspökök testületé bocsát ki.” A CIC 1371. kánonja alapján: „Megfelelő büntetéssel büntetendő: 1. aki az 1364. kán. 1. §-ában említett eseten kívül a pápától vagy az egyetemes zsinattól elítélt tanítást tanít, vagy a 750. kán. 2. §-ában, vagy a 752. kánonban említett tanítást makacsul elutasít, és az Apostoli Szentszéktől vagy az ordináriustól kapott figyelmeztetés után ezt nem vonja vissza; 2. aki az Apostoli Szentszék, az ordinárius vagy az elöljárók törvényes parancsának vagy tilalmának más módon nem engedelmeskedik, és figyelmeztetés után is kitart az engedetlenségben.”116 4. Az emberi embrióval, magzattal kapcsolatos vizsgálatok, beavatkozások és kutatások megítélése Az abortusz fogalmi meghatározása és minősítése után érdemes kitérni az emberi embrióval, magzattal kapcsolatos vizsgálatok, beavatkozások és kutatások témakörének vonatkozó részeire is. A Hittani Kongregációnak a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról szóló, Donum vitae kezdetű instrukciója kimondja, hogy a magzati vizsgálat erkölcsileg megengedett, „ha tiszteletben tartja az embrió és az emberi magzat életét és épségét, és minden egyes magzat megtartására vagy gyógyítására irányul (...). De súlyosan ellenkezik az erkölcsi törvénnyel, ha a vizsgálat eredményétől függ az abortusz. A diagnózisnak nem szabad azonosnak lennie a halálos ítélettel.”117 „Megengedettnek kell tekinteni az emberi magzaton végzett beavatkozásokat azzal a föltétellel, hogy tiszteletben tartják a magzat életét és épségét, nem jelentenek számára túlzott kockázatot, hanem gyógyítására, egészségi állapotának javítására vagy életben tartására irányulnak.”118 „Erkölcstelen emberi magzatokat azzal a szándékkal létrehozni, hogy »biológiai alapanyagként« hasznosítsák.”119 „Bizonyos beavatkozási kísérletek a kromoszóma- vagy génörökségbe nem gyógyító jellegűek, hanem arra irányulnak, hogy valamilyen szempont (pl. fiú—leány, erős—okos, alacsony-magas) szerint meghatározott tulajdonságú emberi lényeket hozzanak létre. Az ilyen beavatkozások ellentétesek az emberi lény személyi méltóságával, sérthetetlenségével és egyetlen, meg nem ismételhető identitásával.”120 Az Evangelium vitae kezdetű enciklika 14. pontjában foglaltak szerint: „A magzati vizsgálatok — melyek erkölcsileg kifogástalanok, ha a magzat számára szükséges gyógyító beavatkozás céljával történnek - gyakran teremtenek alkalmat az abortusz javaslására és végrehajtására. Ez az eugenetikus (fajnemesítő) abortusz, melynek törvényesítése a közvéleményben olyan - a gyógyítás igényéhez tévesen kapcsolódó - lelkületből fakad, amely az életet csak bizonyos feltételekkel fogadja el, és elutasítja, ha sérült, fogyatékos vagy beteg.”121 116 ET 929. Vö. CCEO 1436k 2. §, 1446k. DonumV I., 2., in AAS 80 (1988), 79-80. Vö. EV 14.; MKPK2003. évi bioetikai körlevele, 60. Ld. II. JÁNOS PÁL PÁPA, Beszéd a „Mozgalom az életért" ülésén, 1982. december 3., in Insegnamenti di Giovanni Paolo II 5 (1982), 1511-1512. 118 DonumV I., 3.; vö. uo. 4.; MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 57. („... az örökletes vagy más betegség nem ok a magzat elpusztítására. Az ember léte és létének minősége nem áll azonos etikai síkon.”); EDC 61.; EV 14. 119 DonumV I., 5.; vö. CL 38. DonumV I., 6.; ld. méguo. 4.; az emberi szaporodásba történő beavatkozásokhoz (részletesen) uo. II. EV 63; EDC 59-61. Vö. HÁMORI, A., Kártérítési felelősség a fogyatékossággal való születés miatt?, in MagyarJog 54 (2007/2), 92—100; Hámori, A., Down-kóros gyermek és szüleinek kórház elleni kártérítési keresete (Action by a 35
