Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")
HÁMORI ANTAL Az életvédelem kritikus pontjai hogy halálos az a bűn, melynek tárgya súlyos anyag, s melyet teljes tudatossággal és szabad beleegyezéssel követnek el.”” „...mind az erkölcstanban, mind a lelkipásztori gyakorlatban jól ismertek olyan esetek, melyekben egy anyaga tekintetében súlyos cselekedet nem lesz halálos bűn, mert nem teljes figyelemmel vagy nem megfontolt beleegyezéssel hajtották végre.”100 „...a tiltó erkölcsi parancsok, amelyek bizonyos konkrét cselekedeteket mint belsőleg rossz tetteket tiltanak, nem engednek törvényes kivételt; nem hagynak erkölcsileg elfogadható teret az ellentétes értelmű »kreativitásnak«. Ha egyszer egy konkrét esetben az ember fölismeri, hogy a cselekedetet általános szabály tiltja, erkölcsileg egyedül az a cselekvés helyes, amelyik engedelmeskedik az erkölcsi törvénynek és tartózkodik a tiltott cselekvéstől.”101 II. János Pál pápa az emberi élet sérthetetlenségéről szóló, Evangelium vitae kezdetű enciklikájában - idézve a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes kezdetű konstitúciójának 51. pontját — szörnyű bűncselekménynek minősíti az abortuszt, és azzal a tekintéllyel, amelyet Krisztus adott Péternek és utódainak, a püspökökkel közösségben kinyilvánítja, hogy a közvetlen abortusz, melyet célként vagy eszközként szándékolnak, mindig az erkölcsi rend súlyos felforgatása, mert egy ártatlan emberi élet előre megfontolt kioltása.102 A Szentatya már 1981-ben, a Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításában hangsúlyozza: .....az Egyház az emberi személy és az igazságosság súlyos megsértéseként ít éli meg a kormányok vagy közhatalmak minden olyan cselekedetét, amely arra irányul, hogy bármi módon korlátozza a házastársak szabadságát a születendő gyermekek számát illetően. Ebből következően a közhatalom minden erőszakos beavatkozása — amellyel megakadályozza a fogamzást, vagy miként mondják, sterilizációt hajt végre —, beleértve az abortuszt is, határozottan elutasítandó és teljesen elítélendő. Ehhez hasonlóan mint súlyos igazságtalanságot kell kárhoztatni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban csökkentik az egyes népeknek adott gazdasági segítséget azért, hogy ezzel serkentsék őket a fogamzásellenes, illetve a sterilizációnak és az abortusznak kedvező programok megalkotására. ”103 Az abortusz erkölcsi minősítése körében - az elkövetési magatartás tárgya, a szándék és a körülmények vonatkozásában — megemlítendők: (1) Az elkövetési magatartás tárgya (finis operis) belsőleg rossz, nem irányítható Istenre, mert a magzat (embrió) életének kioltására irányul (a gyilkosság objektíve mindig rossz104). (2) Az elkövető célja (finis operantis), illetve eshetőleges szándéka, vagy motívuma (indítóoka) a tárgyánál fogva rossz magatartást sosem teszi jóvá vagy elfogadhatóvá; tehát a cél nem szentesíti az eszközt (a jót nem szabad a rosszon keresztül elérni).105 A célzat és a motívum a cselekmény súlyát befolyásolhatja; például a haszonszerzés és a bosszú esetében.106 ” AAS 77 (1985) 221., ld. még uo. 222-223., 272. 100 VS 70.; vő. CIC 1321k 2. §. Részletesen ld. KEK 1749-1761. 101 VS 67.; vö. CIC 1323k 4. sz. („a cselekedet belsőleg rossz”), 1324k 1. § 5. sz. („a büntetendő cselekmény belsőleg rossz”). 102 EV 62. 103 FC 30.; továbbá: DEM 32—35.; MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 44., 47. (a felelős szülőség gyakorlása semmiképpen sem történhet a magzat megölésével). 104 TARJÁNYI, Z., Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Morálteológia I., SZÍT, Budapest 2005. 88. 105 Uo. 89-93, és HÁMORI, A., Életvédelem a katolikus Egyház jogrendjében világi jogi összehasonlítással, SZÍT, Budapest 2006, 68-70, 140-146. 106 Hámori, A., uo. 145-146. 32
