Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")
Az életvédelem kritikus pontjai HÁMORI ANTAL lő, teljes és feltétlen jogi védelem illet meg.70 Ezt az ártatlan — és a világi ,jog”-rendeket tekintve71 igen védtelen - személyt magzati korban lévő gyermeknek is nevezzük.72) 1999,149. („.. .az emberi élet tökéletes tiszteletet és védelmet érdemel a fogamzás pillanatától kezdve. Az abortusz közvedenül megsérti az emberi lénynek az élethez való alapvető jogát, ezért annak törvényesítését az ember méltóságának tisztelete kizárja. ...”). Már Nagy Szent Baszileosz kánonjai sem tettek különbséget „kiformálódott” és „még formádan” magzat között: mindkét eseti körben gyilkosságnak minősült a cselekmény. Ld. Erdő, P., Magzatvédelem a mai egyházjogban, in Távlatok 5 (1995/3-4), 343-344.; Erdő Péter, Egyházjog, SZÍT, Budapest 20054, 667. Vö. CAPARROS, E.—ThÉRIAULT, M.-Thorn, J., Code de droit canonique bilingue et annoté, Montreal 1999,1008, 1510; Carrasco De Paula, I., Vent’ anni di cultura conraccettiva, in „Humanae vitae”: venti anni dopo, Atti del II Congresso Internationale di Teológia Morale (Roma, 1988.), Milano 1989. 688-699.; Az Egyházi Törvénykönyv, A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magyarázattal (szerk., ford, és a magyarázatot írta: Erdő, P.), SZÍT 1248 (ET), Budapest 2001,1 942—943., 1159.; López, R.—Rodríguez, A., La fecondazione „in vitro”, Aspetti medici e morali, Roma 1986, 82-90.; Papale, C., „Qui abortum procurat" (can. 1398), Breve disamina giuridico-canonica, in Quademi di diritto ecclesiale 13 (2000/4), 434M46.; Serra, A.-Colombo, R., A humánembrio identitásának és státuszának kérdése természettudományos szempontból, in A humánembrió identitása és jogállása (A Pápai Eletvédő Akadémia dokumentációja) (szerk. Dios Vial Correa, J. de-Sgreccia, E.), MKPK PCsB, Budapest 2001, 130—196.; Sf.rra, A., La realtá biologica del neoconcepito, in La Civiltá Cattolica 126 (1975), 10. Erdő Péternek az abortusz kánonjogi fogalmára adott reflexiójában: az abortusz végzése a kánoni hagyomány szerint, melyet újabb törvényi meghatározás hiányában ma is követnünk kell a fogalom értelmezése tekintetében (vö. CIC 6. kánon 2.), azt a cselekvést jelenti, mellyel valaki közvedenül, szándékosan, hatékony fizikai vagy morális cselekvéssel a magzat elhajtását okozta. Ld. Erdő, P., Magzatvédelem a mai egyházjogban, in Távlatok 5 (1995/3-4), 345; vö. Erdő, P., Egyházjog, SZÍT, Budapest 2005\ 667-668. Ld. Hámori, A., Az abortusz büntetendő cselekményének kánonjogi tényállása (magyar állami jogi összehasonlítással), in Kánonjog 4 (2002/1-2), 86-87. (85-96.), Magyar Bioetikai Szemle (MBSZ) 8 (2002/3), 11—13. (11—22.); Hámori, A., A magzatkorú gyermek büntetőjogi védelme az Egyház jogrendjében (magyar állami jogi összehasonlítással), in Távlatok 13 (2003/1) (59) 18—19. (18-29.) Vö. MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 12-67; Denzinger—Hünermann 670. („...ha valaki a méhben megfogant magzatot vetéléssel elpusztítja, az gyilkos; ...”); 2134. (SC Off 1679. március 2. Alaxista erkölcsi tanítás tévedései.) Pl. Hámori, A., Eletvédelem a katolikus Egyház jogrendjében világi jogi összehasonlítással, SZÍT, Budapest 2006. (XV1II+475). „A magzat kifejezés a világrahozatal gyümölcse, a fogantatástól a születésig terjedő szakaszban.” („II termine feto indica ü faturo della generazione umana, nefl’arco di tempo ehe va dal concepimento fino alia nasci- ta.”) „Megölni annyit jelent, hogy halált okozni, ...” („Uccidere significa causare la morte, ...”) - Sanchis, JoséMariá, L'abortoprocurato: aspetti canonistici, in Ius Ecclesiae (1989/2), 667-668. (663-677.). Vö. Arias, J„ sub can. 1398. Código de Derecho canónico, Pamplona 1987 , 835; Augustine, C., A Commentary on the new Code of Canon Law, VIII, St. Louis, Mo. 1922, 398—399; Aznar, F., sub can. 1398. Código de Derecho Canónico, Professores de Salamanca, Madrid 1983, 682; Barberena, T. García, Comentarios al Código de Derecho Canónico, VI, Madrid 1964, 510-511; Beat, A., De delictis et poenis, Roma 1924, 250; Cappello, F. M., Summa Iuris Canonici, III, Roma 1940, 540—541; Conte A Coronata, M., Compendium Iuris Canonid, II, Taurini 1938, 483; De Paolis, Velasio, De Sanctionibus in Ecclesiae, Adnotationes, Roma 1986, 119—120; Green, T. J., The Code of Canon Law: a Text and Commentary, London 1985, 930; Nigro, F., Commento al Codice di Diritto Canonico, Roma 1985. Pontificia Uni- versitá Urbaniana 821; Sardi, P., L’aborto ieri e oggi, Brescia 1975, 322-331; Tattamanzi, D., L’attuale, problema- tica morale-giuridica sull’aborto, in La Scuola Cattolica 100 (1972), 170.; Vidal, P.-Wernz, F. X., Ius poenale Ecclesiasticum, Roma 1937, 514., 516—517. Ld. még Harsányi ,0. P., A születő ember Éten ajándéka, A humánembrió identitása, jogállása és életének orvosi, biológiai vizsgálata, in Erkölcsteológiai Tanulmányok II. (szerk. Taijányi, Z.), Jel Kiadó, Budapest 2003, 37—56; Harsányi, P. O., Humánembrió: biológia, filozófia, teológia és jog egyszerre, „Pro Life — Pro Choice" vita vagy valami több?, in Távlatok 12 (2002/2) (56), 323-326; Harsányi, P. O., Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag leheEéges?, in Teológia 36 (2002/1-2), 59-76. (Különösen: 72—73.) Pl. Hámori, A., Eletvédelem a katolikus Egyház jogrendjében világi jogi összehasonlítással, SZÍT, Budapest 2006, 34-47., 54-57., 123-208., 231-244., 263-273., 300-306. 72 EV 5. („még meg nem született gyermekek”); MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 54., 60., 67. (51-59., 6166.). Vö. GS 51. ( .....az abortusz és a csecsemőgyilkosság szégyenletes gaztett.” - nefanda crimina); VI. PÁL pá pa, Humanae vitae kezdetű enciklika a gyermekvállalásról („a helyes születésszabályozásról’’), Róma 1968. július 25., in AAS 60 (1968), 468-491., Enchiridion Vaticanum (1968), 1621-1661. Vigilia 33 (1968/11), 721-734, „Amit Isten egybekötött”, SZÍT, Budapest 1986, 79—96; HV, 14.; FC 30.; DonumV 5.; Honings, B., L’aborto nei libri penitenziali irlandesi, Convergenza morale e divergenze pastorali, in Apollinaris 48 (1975) 501—523; a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 9—10. §§, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 7. § (1) bek. 25
