Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Ferenczy Rita: Szuromi Szabolcs Anzelm (a cura di): Sacrae disciplinae leges. Commemorazione del 25o anniversario della promulgazione del nuovo Codice di Diritto Canonico

KÖNYVSZEMLE megjelenik majd magyarul: The Future of Atheism. Alister McGrath and Daniel Dennet in Dialogue (szerk. Stewart, R. B.), Augsburg Fortress, Mineapolis (MN) 2008. Török Csaba SZUROMI, SZABOLCS ANZELM (a cura di): Sacrae disciplinae leges. Commemorazione dei 25° anniversario della promulgazione dei nuovo Codice di Diritto Canonico Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/10 Budapest 2008, 172 pp. XXIII. János pápa (1958—1963) 1959. január 25-én, a római egyházmegyei zsinat és az új egyetemes zsinat — a II. Vatikáni Zsinat — összehívása mellett bejelentette a kánonjog reformját és az Egyházi Törvénykönyv megújítását. Az új Kódex szövegének előkészítése a világ valamennyi részének püspöki konferenciái bevonásával történt. A hosszas előké­szítés után II. János Pál pápa 1983. január 25-én Sacrae disciplinae leges kezdetű apostoli rendelkezésével kihirdette az új Egyházi Törvénykönyvet, amely 1983. november 27-én lépett hatályba. A hatályos Egyházi Törvénykönyv kihirdetésének huszonöt éves évfordulójára ide­gen nyelvű gyűjteményes kötetet jelentett meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete, mely SZUROMI Szabolcs Anzelm O. Praem. szer­kesztésében látott napvilágot. A bevezetőben Szuromi röviden összegzi olaszul azt a kánonjogtörténeti hátteret, amely alapjául szolgált az első, majd második kodifikációnak (5—6). Ezt követi — a hatályos CIC tárgyalási sorrendjében — az a kilenc tanulmány, mel­lyel a Kánonjogi Intézet tanárai szakterületeiknek megfelelően gazdagították a kiad­ványt. Először az Intézet jelenlegi elnöke, és egyúttal a budapesti Hittudományi Kar Kánonjogi Tanszékének vezetője foglalja össze franciául az egyházi törvény promulgá- ciójának szükségességével és módjával kapcsolatos kánonjogi álláspontot (Remarques con­cernant la nécessité de la promulgation de la lói ecclésiastque, 11—22). Ez után foglal helyet Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom—budapesti érsek német nyelvű tanulmánya a források és az egyházfegyelmi hagyomány szerepéről a hatályos egyházjog értelmezésé­ben (Quellen und Tradition. Zur Legitimierung der kirchlichen Rechtsnormen, 23—28). Szabó Péter a püspöki kormányzati hatalom sajátosságairól közöl részletes összegzést olasz nyelven (Competenza governativa efisionomia, 29—44); ZAKAR Ferenc Polikárp O. Cist., zirci főapát német cikkében pedig, a II. Vatikáni Zsinat hatására, a megszentelt élet in­tézményeinek tipológiájában végbement változásokat mutatja be (Bemerkungen zur Typologie der Institute des geweihten Lebens, 45—52). Szuromi Szabolcs Anzelm második elemzésében a kanonoka élet reformjáról tárgyal a II. Vatikáni Zsinat és az új Kódex normája fényében olaszul, a Premontrei Kanonokrend megújított Konstitúcióinak szö­vegében végbement változások alapján (La riforma della vita dei canonici, 53—70). Ennek a végén olvashatjuk függelékként a mindmáig hatályban lévő „Oneroso” kezdetű privilé­giumlevelet, mely bullát XIV. Benedek pápa 1750. szeptember 7-én bocsátott ki (66— 70). A szentségi jog területét a házasságkötés kánoni formájának bemutatása képviseli Kuminetz Géza, a Hittudományi Kar dékánja és a Központi Szeminárium rektora tol­lából. A terjedelmes olasz nyelvű tanulmányban a Szerző kitér a katolikus házasságkötés rendes és rendkívüli egyházi formájára, az interrituális kérdésekre, a vegyes házasságokra és a valláskülönbség akadálya alóli felmentéssel kötött házasságokra (Considerazione 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom