Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Török Csaba: Kereszty Rókus: A Bárány mennyegzője
hoz” vezet, amint az a kenózis gondolatában feltárni (Fii 2,7). — Ennek kizárása magát a másságot teszi megkövültté, amennyiben tagad minden azonosságot. Zizek nem csak Derrida és Levinas gondolataival szemben kritikus, hanem az „európai buddhizmussal”, a zennel szemben is, amelyekkel a nyugati ember segíteni akar önmagán. Zizek gondolkodását, mint marxistáét messzemenően meghatározza Hegel, aki szintén beszélt Isten haláláról a közismert nagypénteki ének („O traurigkeit...”) kapcsán, de hivatkozik Kierkegaard Ábrahám-interpretációjára is. A kenózis motívuma arra a megállapításra indítja Zizeket, hogy a keresztény örökség a történelmi materializmus szempontjából a világ igazságtalansági struktúrájával szembeni kritika egyetlen képviselhető alapja. Argumentumának lényege, hogy a keresztény teológia azt célozza, hogy a transzcendencián nyugvó istenértelmezést aláaknázza. A kereszténység olyan vallás, amely végül is feleslegessé teszi magát a vallást. — Ezek a gondolatok a 60-as, 70-es évek „Gott ist tot Theologie”-ájára, a „Religionsloses Christentum”-ra és az „atheistisch an Gott glauben”-re emlékeztetnek, és így nem feltétlenül korszerűek. (Ez vonatkozik Zizek Fundamentalisten gegen den Glauben című írására, amely ugyancsak a Suhrkampnál jelent meg 2005-ben, a „Ratzinger-Funktion” című gyűjteményben). Finkelde leszögezi, hogy a szerzők nem annyira az első keresztény évszázad kontextusából akarják szent Pál alakját rekonstruálni, mint inkább a magukat, a szerzőket érintő XXI. század kontextusából. Nem pusztán teológiai hit-kérdések rekonstruálása áll az előtérben, mint inkább teológiai implikációkról van szó a jelen kor politikai kérdéseiben. — Ilyen értelemben Aganben szavai szerint lehetséges „Pál leveleinek titkos találkája korunkkal”. Finkelde a három szerző ismertetésével ennek a felhívásnak tesz eleget. Egyelőre nem rendelkezünk olyan magyar nyelvű Szent-Pál monográfiával, amilyennek a Népek Apostola évében örülnénk, amely az Apostolt és jelen helyzetünket az ő opusából értelmezné. — Ezért arra a néhány helyre kell utalnunk, amelyeken Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - A názáreti Jézus című könyvében Szent Pálra hivatkozik. Rokay Zoltán KÖNYVSZEMLE KERESZTY, RÓKUS: A Bárány menyegzője Az Eucharisztia teológiája történeti, biblikus és rendszerező megközelítésben Szent István Társulat, Budapest 2008. Napjaink katolikus teológiájának egyik központi kérdése az eukarisztia. Ennek vannak külső okai: egyfelől az ökumenikus törekvések során felmerült nehézségek (interkom- múnió és intercelebráció). Ugyanakkor léteznek belső indítások is, amelyekre II. János Pál pápa pontifikátusának utolsó szakaszában egyre világosabban mutatott rá: az euka- risztikus lelkiség hívek körében tapasztalható meggyengülése, a visszaélések nagy száma, az ekkléziológiai szempontok újráolvasásának szükségessége — a sort még sokáig folytathatnánk. Nem csoda, ha ebben a közegben a teológusok mintegy meghívva érezhetik magukat arra, hogy munkásságuk során sajátos figyelmet szenteljenek ennek a kérdésnek. Az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar ciszterci szerző, Kereszty Rókus akadémiai tapasztalataiból kiindulva és gazdag teológiai ismereteire támaszkodva írta meg a kezünkben lévő kötetet, amelyet — az előszó tanúsága szerint — elsődlegesen a teológiát tanulóknak szánt, azonban igen nagy haszonnal forgathatja mindenki, aki a kérdés elmélyült ismeretére törekszik. Már itt, az első oldalakon találkozhatunk Kereszty sajátos 118
