Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Török Csaba: Inkulturáció és ökumené
TÖRÖK CSABA Inkulturáció és ökumené 4. AZ INKULTURÁCIÓS PARADIGMA SZEMPONTJAI 4. 1. Az inkulturáció modelljei Az inkulturáció témájával foglalkozó irodalom az elmúlt két évtizedben nyomon követhetetlen méretűvé dagadt, szinte lehetetlenné téve a megjelent szempontok áttekintését.38 A Nemzetközi Teológiai Bizottság önálló dokumentumban foglalkozott a kérdéssel, anélkül azonban, hogy a nyitott és olykor igen kritikus kérdéseket megválaszolta volna.39 A jobb áttekinthetőség végett tehát szeretnénk az inkulturáció S. Bevans által megkülönböztetett hat modelljét felvázolni.40 Ezen hat modell előnye az, hogy olyan kategória-rendszert nyújtanak, amelyet a legtöbb teológus elfogad.41 1. Antropológiai modell: Ennek kiindulópontja az emberi kultúra alapvető jósága és identitása. Ebből kiindulva kell a keresztény hitet minden emberi kultúrában artikulálnunk. Ezen modell esetében az evangéliumi üzenet integritása könnyen veszélybe kerül a kultúroptimizmus okán.42 Erre jó példát szolgáltat a kultúrprotestantizmus esete. 2. Fordítási modell: Az evangéliumi üzenet a kultúrák fölött áll, s az inkulturáció révén kerül behelyezésre az egyes kultúrákban. A fordítás során azonban fennáll a félreértések veszélye, amelyre válaszul nem egyszer leértékelik a célkultúrát, mivel végső soron még az evangéliumi üzenet is kultúrafüggő, hisz egy adott nyelven íródott.43 Ennek a vitának elgondolkodtató hozadék a vatikáni rendelkezés a Szentírás szó szerinti fordításáról még azokban az esetekben is, ha ez értelmezési nehézséget okoz az adott helyi nyelvben. 3. Gyakorlati (félszabadítási) modell: Ezen megközelítés alapja az a meggyőződés, hogy Isten az emberi történelem és társadalom változásaiban jelenvaló, sőt cselekvő alany. Ezért az adott kultúrában megvalósuló ortopraxis az ortodoxia elé kerül. Nem csak ez jelent azonban problémát. Ebben a modellben igen nehéz megtalálni a helyes egyensúlyt a kulturális szintek teljességével. A szociális változtatás vágya olykor magának a kultúrának az identitását sem veszi figyelembe.44 Ennek káros következményeit láthatjuk nem egy kisiklott latin-amerikai eset kapcsán. 38 Ez a túlzó publikációs mérték terminológiai pluralizmushoz vezetett (transzkulturáció, interkulturáció, parti- kularizáció stb.); Id. Castro Quiroga, L. A., Fino a quando siamo invitati, üprocesso di inculturazione e le giovani chiese (Perché la gioia sia piena Nr. 6), EMI, Bologna 1996, 7—17. 39 Commissione Teologica Internazionale, Fede e inculturazione, in La Civilta Cattolíca, 140 (1/1989), quad. 3326, 158-177. Ez a dokumentum aligjelenik meg a későbbi teológiai irodalomban, recepciója csekélynek tekinthető. 40 Ld. Bevans, S., Models of Contextual Theology, in Missiology 13 (1985), 195—211 (= Modelle kontextueller Theologie, in TGA 28 /1985/, 135-147. Ld. pi. Müller, K., Inkulturation, in Lexikon Missionstheologischer Grundbegriffe (Hrsg, von Müller, K. - Sunder- meier, T.), Reimer, Berlin 1987, 176—180, 179; Schreiter, R. J., Faith and Cultures: Challenges to a World Church, 756-758. 42 Pl. L. Mercado. Pl. Ch. Karit és a vatikáni megfontolások. Pl. a legkülönfélébb inkulturációs és inkulturált teológiák. 92 TEOLÓGIA 2008/1-2
