Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az érett középkori egyházi bíráskodás és bírósági szervezet sajátosságai
SZUROMI SZABOLCS ANZELM Az érett középkori egyházi bíráskodás és bírósági szervezet sajátosságai' BEVEZETÉS Az egyes egyházi bíróságok működését a középkorban a területi, egyházmegyei zsinatok és a szokásjog szabályozta.1 2 Fontosnak kell azonban tekintenünk az egyetemi oktatás következtében megjelenő jogtudó értelmiséget, akiknek köszönhetően a Decretum Gratiani (1140) és a Decretalis Gregorii IX (1234) ismerete eljut egyházmegyei szintre és a joggyűjtemények nyomán kialakuló másodlagos jogi irodalom (vö. summák) nagy segítséget nyújt az egyes területi bíróságok tevékenységéhez. Az egyházmegyei jogszolgáltatást a püspök helyett, elsődlegesen német területen, a dómdékán gyakorolta, de az archidia- kónus is rendelkezhetett önálló bírósággal. A dómdékán által vezetett bíróságot gyakran consistoriumnuk is hívták. A XII. század végétől megnőtt a küldött bírák jelentősége, akik a pápa személyes utasítására jelentek meg konkrét ügyek kapcsán az egyes egyházmegyékben.3 Ilyenkor általában társas bíróságokban ítélkeztek, hiszen a kúriai gyakorlat azt előnyben részesítette. Lehettek azonban érseki, vagy a káptalanok által megbízott küldött bírák is. 1 Elhangzott a Kaposvári Püspöki Bíróság megalakulásának tizedik évfordulójára rendezett konferencián (Kaposvár, 2007. szeptember 17.). A tanulmányt az OTKA A középkori kánonjogi gyűjtemények és az európai ius commune című (T 048584) kutatási program keretében támogatta. 2 A középkori egyházi bíráskodáshoz általában vö. Balogh, E., A középkori bajor egyházi bíráskodás (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/2), Budapest 2000. Bónis, GY., Az egyházi bíráskodás fejlődése a Mohács előtti Magyarországon, in Bónis Gy., Szentszéki regesz- ták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon (Jogtörténeti Tár 1/1), Budapest 1997, 621—658. Erdő, P., Tribunali ecclesiastici medievali in Polonia e in Ungheria, in Studi Medievali 1995, 323-343. Helmholz, R. H., Spanish and English ecclesiastical courts (1300-1500), in Linehan, P. — Pérez Martin, A. — Sanz Gonzales, M. (ed.), Life, law letters. Historical studies in honour of Antonio García y Garda (Studia Gratiana 28-29), I. Rome 1998, 415-435. Surányi, J., A Magyar Katholikus Szentszékek Rendtartása. Különös tekintettel a házassági és bűnügyekben való eljárásra, Győr 1891, 3—17. 3 Vö. Szuromi, Sz. A., Les Synodes d’Esztergom et les collectiones canonique en Hongrie au Xlle siede, in Szuromi, Sz. A. (ed.), Medieval Canon Law Collections and European Ius Commune (Középkori kánonjogi gyűjtemények és az európai ius commune) [Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/8], Budapest 2006, 32—46, különösen 45—46. 8/1-2 • XLIl (2008) 70-77 70
