Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Tarjányi Béla: A Vatikáni Kódex
A Vatikáni Kódex TARJÁNYI BÉLA gadott kritikai kiadása a Nestle- Aland-féle Novum Testamentum graece1, a Hetvenes fordításé pedig a Rahlfs-féle Septuaginta-kizdís2 3 *. A mai bibliafordítások ezen kritikai kiadások alapján készülnek, valamint a Stuttgarti Héber Biblia4 alapján. Az alábbiakban a Biblia egyik legrégebbi és legjelentősebb szövegtanúját, a Vatikáni Kódexet ismertetjük a kódex 2000-ben megjelent hasonmás kiadásához mellékelt Prolegomena5 alapján. I. PALEOGRÁFIAI ÉS KODIKOLÓGIAI ISMERTETÉS 1. A kódex összetétele A Vat. Gr. 1209 ma 1536 számozott oldalt, azaz 768 lapot (fóliót) tartalmaz; de ehhez hozzá kell tenni az elején két fóliót vagy négy oldalt, amelyet I—IV-ig számoztak; a végén pedig egy számozatlan fóliót, amely kiegészíti az utolsó füzetet; ehhez járul még három kettős, számozatlan fehér fólió, amelyek a kódex elején lehettek, amikor be volt kötve. Mindegyik fólió (az eredetiek éppúgy, mint a csatoltak) pergamen. Jelenleg minden kettős fóliót széthajtva külön-külön papírdossziéban6 tárolnak. Az eredeti kódex maradványát a 41—694-es és a 707—1518-as fóliók alkotják. A másolás idején — vagy nagyon régi korban - minden fóliót nagybetűs görög számokkal jelöltek, amelyeket a hátlap felső sarkába tintával írtak be; e számok közül sokat teljesen vagy részben levágtak a könyvkötők, de egy részük még olvasható, noha a tinta erősen kifakult.7 Kikövetkeztethető, hogy a 41—694-es oldalak az eredeti kézirat 32—358-as fó- lióit, a 707—1518-as oldalak pedig a 369—774-es fólióit képviselik. Hiányzik tehát az elején harmincegy fóhó, amelyeket húsz, sűrűbb írással készített fólióval (negyven oldallal) helyettesítettek; számítások szerint a hiányzó harmincegy fólión pontosan annyi szöveg volt, amennyi a Genezis eredeti szövegéből most hiányzik8. Az ugyancsak elveszett 359- 368-as fóliókat 6 fólióval pótolták (a jelenlegi 695—706-os oldalak). Nehezebb megállapítani, hogy hány fóhó veszett el a végén. Számításunk szerint a Zsidókhoz írt levél kiegészítéséhez valamivel több, mint 3 fóhó hiányzik. A legújabb kiegészítés (1519-1536) a Zsidókhoz írt levél végét (a Zsid 9,15-től) és a Jelenések könyvét tartalmazza. 2 Novum Testamentum graece (szerk. Aland, B.-Aland, K.), Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart 198427. Rahlfs, A., Septuaginta, id est Vetus Testamentum graece iuxta LXX interpretes, Deutsche Bibelgesellschaft, Stutt- ^ gart 1935/1979. Biblia Hebraica (szerk. Kittel, R.), Württenbergische Bibelanstalt, Stuttgart 1937-Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart. Az itt következő (rövidített) ismertetést ld. Codex Vaticanus B, Prolegomena, Bibliotheca Apostolica Vaticana, 1999. Tartalom: Canart, P., Nocice paléographique et codicologique, 1—6; Bogáért, P.-M., Le texte de l’Ancien Testament, 7—26; PISANO, S., The Text of The New Testament, 27-41. A kódex utolsó kötésanyagát ma a kódex mellett külön tárolják. Az előző kötés valószínűleg vörös volt (fatibla vörös színre festett bőrrel bevonva), amint ezt a régi feljegyzések tanúsítják. Az utolsó kötés valószínűleg a XV. században végzett restauráció alkalmával készült. Ez a számozás olvasható még pl. az 1280., 1296., 1356. és 1438. oldalakon. Sok szám, amelyet az 1904-1097-es fakszimile olvashatónak jelez, ma már nem az. (Vajon valóban olvashatók voltak ezek?) A számítás először úgy készült, hogy egy eredeti fólió tartalmát (a sorok száma és a soronkénti betűszámok alapján) összehasonlították egy helyettesítő fólió tartalmával. A Rahlfs-kiadás alapján számolva ellenőrizték: hány eredeti fólióra volt szükség a hiányzó szöveg pótlásához. TEOIÓSIA 2Ö0& 251
