Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)

2008 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Tekintély és szentségi jelleg a katolikus egyházban

Tekintély és szentségi jelleg a katolikus egyházban SZUROMI SZABOLCS ANZELM riánuszi anyag közvetlenül, a szerző műveiből került be az anzelmi gyűjteménybe. A Szent Cipriántól származó részletek alapján kirajzolódik a püspökök szerepkörének kortárs hangsúlya, mely az egyház egységének a megőrzésén van. A pápa személye en­nek az egységnek a szimbóluma mind Cipriánnál, mind Szent Ágostonnál. Ez a szimbó­lum sajátos módon jut kifejezésre a pápai legátusok egyetemes egyházon belüli tevé­kenységében, amint arról a Nagy Szent Leó 31. leveléből vett idézetben olvashatunk (vö. Ans. 2. 55). Az egyházmegye kormányzásában - mely lekicsinyített képe az egész egyház életének - mutatkozik meg leginkább az egyes püspökök „teljes” hatalma. Ezt világosan támasztja alá a De civitate Detből átvett idézet (Ans. 6. 27), amely a püspöki hi­vatal lényegi, ekkléziológia összegzésének is nevezhető. Chartres-i Szent Ivó kánonjogi munkája kiemelkedő jelentőségű az egyház norma­tív fegyelmének megismertetésében.58 A szövegcsaládok közül itt elsősorban a Decretum- ról kell megemlékeznünk.59 A Decretum egy tökéletes „olvasókönyv”, különösen a szé­kesegyházi káptalan számára. Ez a gyűjtemény ideális volt arra, hogy megismertesse olvasóját az egyház fegyelmi tanításával, a különböző forrásokból összegyűjtött kánono­kon keresztül. Ebben az anyagban kiemelkedő helyet kaptak a hosszabb lélegzetű patrisz- tikus szövegrészietek, különösen Szent Ágoston írásai. A tizenhét könyvből az 5. foglalko­zik az egyház hierarchikus felépítésével, a püspöki és a metropoHtai joghatósággal, valamint - első helyen - a római egyház elsőségével és az ebből fakadó illetékességgel. Itt olvas­hatjuk Szent Ciprián többször idézett 55. levelének részletét is (ID 5. 359).60 Ugyan­ezeket a témákat megtaláljuk a Panormia 4. könyvében, továbbá a Tripartita III. részének 7.61 és 8. rubrikájában.62 * Különösen is figyelemre méltó, hogy mind a Decretum (ID 1), a Panormia (IP 1), mind a Tripartita III. része, a szentségi fegyelem kifejtésével kezdődik. A Decretum Gratiani63 minden eddig már bemutatott jelentős patrisztikus kánont idéz. Az egyház egységére, a római pápa illetékességére és sajátos feladatkörére vonatko­zó kánonok elsősorban a C. 24 q. 1-ben találhatók meg64, idézve Szent Cipriánt, Szent Ambrust, Szent Jeromost és Szent Ágostont. Közöttük találjuk a „sacramenum unitatis” fogalmat tartalmazó és azt kifejtő De ecclesiae unitate 4. és 6. fejezetét, amely együtt olvas­ható a C. 24 q. 1 c. 18-ban.65 Szükséges megemlítem a C. 7 q. 1 cc. 5—6-ot, melyek a püspöki feladatkört és tekintélyt Ciprián 55. levelét idézve írják le.66 A püspökökre vo­natkozó fegyelmet egészíti ki a D. 56 c. 8 és a C. 23 q. 4 c. 12, Szent Jeromost67 és Szent Ágostont idézve. A Decretum Gratiani egész harmadik része, De consecratione címmel, a felszentelt szolgálattevők legfontosabb kötelességével, a megszentelés végzésével foglal­kozik.68 Az egyházra bízott szentségi hatalom gyakorlásának talán legkifejezőbb össze­58 Szuromi, Sz.A., lvonian intention to collect the «ancient canons», 285-310 59 Vö. Szuromi, Sz.A., The BAV Pal. lat. 587 as a Textual Witness of the Canonical Workoflvo of Chartres, in Rivis- ta intemazionale di diritto comune 17 (2006), 343-358. 60 Vö. Tr 3. 9 (10) 11. Paris, Bibliothéque Nationale lat. 3858, foil. 227-229: De primatu romanae ecclesiae. 62 Paris, Bibliothéque Nationale lat. 3858, foil. 229-233: De episcopis. VlEJO-XlMENEZ, J.M., La composizione del Decreto di Graziano, in SZUROMI, Sz.A. (ed.), Medieval Canon Law Collections and European ius commune (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/8), Budapest 2006, 97—169. 64 C. 24 q. 1 cc. 7, 18, 19, 20, 25, 26. 65 Friedberg 1. 971-972. 66 Uo. 568. 67 Uo. 221-222. Szuromi Sz. A., klerikusok kötelességeire és jogaira vonatkozó egyházfegyelem fejlődése a XI—XII. századi kánonjogi gyűjtemények alapján, in Justum, aequum et salutare 3 (2007), 141-151, különösen 150. 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom